Bemutató (Part 14)

3.3K 216 5
                                    


Geri háza fullon volt farkasokkal.

Mi ez a tömeg? – küldtem az üzenetet. Tényleg hasznos ez a gondolatátvitel, vagy mi, ha épp farkasbőrben van az ember lánya. Meglepődtem, mikor ő is "hangtalanul" válaszolt.

Illik bejelenteni az egész falka előtt, ha új falkatag érkezik. Rólad pedig különösen tudniuk kell.

Ez eddig rendben, de mégis honnan tudtad, hogy veled jövök?

Beszéltem Benékkel... és szándékomban állt addig maradni, amíg rá nem veszlek.

Könyörögtél is volna? – Szigorúan kapta felém a fejét, de szinte azonnal ellágyult a tekintete.

– Igen.

Olyan "ő az enyém" mozdulattal markolta meg a sörényemet és beléptünk a házába. Nem ismertek fel.

Kicsit megváltozott a szagod is – kaptam meg Geritől gondolatban a választ. Szó nélkül vonultunk át az útba eső vérfarkasok között.

– Még egy új nőstény? – Sugdolóztak.

– Olyan, mint Kara. – Ő az Erdély és környéke magyar falkájának alfája. Egyben a hét magyar falka vezetője, ha szükséges. Egyszer találkoztam vele, de csak ember alakjában. Ezek szerint neki is ilyen fura, nem túl látványos barna-fekete bundája van.

Az ismerős erkélyajtó melletti helyet foglaltuk el. Találkozott a tekintetem Ben gyanakvó pillantásával, majd gyorsan lesütötte a szemét és vigyorogni kezdett, mint a vadalma. Legalább egyvalaki tényleg szívesen fogad.

– Üdvözlünk a falkában... – kezdte Hófehérke. A hangsúly alapján valami rituális szöveg következett. A figyelmemet Nádja terelte el. Az ajtóban állt, kissé kívülállóként. Mögötte az exdémonszállta farkas. Fekete haj, rövid szakáll. Már nem volt csatakos és a szeme is olyan, mintha élne. Jó érzés volt látni, hogy jobban van.

A feltörő morajlás hangulatából sejtettem, hogy míg elkalandoztam, elhangzott a nevem. Aztán meghallottam az alfa szót Geri szájából. Ajjaj, ha azt mondta, amit gondolok, hogy mondott... Igazán figyelhettem volna. Lazított a szorításán, majd a fülem tövét kezdte vakargatni.

Hm. Nem tudtam, hogy ez ilyen jó érzés!

– Ő még csak nem is igazi farkas! – A vörös hajú pasi nem bír engem. Hahó! Nem látsz a szemedtől?

– Szofi több, mint farkas. És jó alfa, nekem elhihetitek. – Bennek a rangsor harmadikjaként, illetve engem is beszámítva, negyedikjeként, sokat ér a szava.

Ennél csak az segítene többet, ha Hófehérke is egyetértene vele. Közben kiderítettem, hogy Szilárdnak hívják, de már úgy megszoktam a Hófehérkét... Ő a cipőjét bámulva semleges csendbe burkolózott. Egyre több kérdő pillantás érte. Mikor már mindenki őt nézte, felemelte a fejét. Három másodpercig farkasszemet néztünk, aztán jelentőségteljesen lesütötte a pillantását. Elismerte az alárendeltségét. Nem hangzott el több ellenvetés.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki elfogad, de lassan kénytelenek lesznek megbarátkozni a helyzettel.

– Hogy értetted azt, hogy több? – kérdezte a vörös Bentől.

– Talán megmutatja, ha szépen kéred – szólalt meg évődve Geri, mire Ben felnevetett. A hangulat csöppet felengedett.

– Itt bent? – kérdezte Ben. – Akkor én inkább hátrébb mennék. – Meg is tette. Laci is fölállt, mosolyogva húzódott az ajtóig. Erre mindenki forgolódni kezdett. Szinte hallottam azon kattogni az agyukat, hogy vajon most csak át akarják verni őket?

Méreg (Sophia Gift I-IV. és V. és VI. vázlat)Where stories live. Discover now