Méreg (Sophia Gift I-IV. és V. és VI. vázlat)

Sárkányok (Part 16)

Ráadásul nem is akármilyen sárkány.

– Ez a Nagy Vörös.

– Honnan...?

– Ő a legöregebb, vagyis a legnagyobb sárkány. Más üvöltését nem hallanánk meg, ki tudja hány emelet mélyen a föld alatt. – Kivéve talán Pongorét, de őt már jó ideje nem látta senki sem életnagyságban. Meg a fészek Urát, de ő meg soha nem hagyja el azt a helyet. – Jobb lesz, ha fölmegyek, mielőtt véletlenül úgy dönt, letarolja a várost. Vagy felgyújtja.

– A sárkányok nem olyan hatalmasak. Nem tudnak tüzet okádni – közölte az öreg vámpír maga elé bámulva.

– Hány sárkánnyal találkoztál? – Erősen meghökkent, hogy ilyen közvetlenül szóltam hozzá.

– Végeztem eggyel néhány évszázaddal ezelőtt. – Rohadtul büszke volt magára.

– Ezt inkább ne hangoztasd, ha egy élő a közeledben lehet. Biztos egy fiatal volt. A sárkányok a korral nőnek, és Nagy Vörös többezer éves. És ő igenis tud tüzet okádni.

– Miért tudsz ilyen sokat a sárkányokról? – Kamillról meg a helyzetről már el is feledkeztem.

– Nem sárkány vagyok és nem az én véremre van szükséged. Mi most megyünk. – Nem vártam senki reakciójára, elindultam a lift felé. A farkasok és Viktor, aki közben átvette Bentől Sybet, követtek.

Most nem kellett kód, csak megnyomtam a földszint gombját és a lift elindult.

– Mi volt ez? Azt mondtad a sárkányok rejtőzködnek! – Geri... dühös lett? Aggódik.

– Kivéve, ha valaki a becsületükbe gázol. Ez egy kihívás volt. Azt hiszi, én vadászok a társaira, csak mert szaglásztam a fészekben. Remélhetőleg meg tudom győzni, hogy nem én voltam. Azért az fura, hogy Zak nem figyelmeztetett... Kellett volna szereznem egy új mobilt!

– Mi fog történni?

– Megkeresem, ő elvileg megismétli a kihívást és megnézi, elfogadom-e.

– Megkeresni nem kell. A falka már megtalálta. A házadnál van.

Mikor kiértünk, azt hittem, Viktor elviszi Sybet. Meg is tette, de pár pillanattal később újra megjelent.

– Segítek, ha kell – közölte.

~

A falkatagok a házam előtt gyűltek össze.

– Nem csinál semmit, ha békén hagyjuk – értesített Cintia, mikor odaértünk. – Egyszer Kazi túl közel ment, de csak felé fújt valami füstöt, amíg vissza nem jött ide. Ez az izé nagyobb, mint a ház! Egy csomó fát kidöntött, mikor leszállt!

– Akkor én most beszélek vele.

– Nem!

– Semmi baj nem lesz, Geri. Nem fog bántani, az ellenkezne a hagyománnyal. Márpedig ő nagyon tartja magát hozzájuk. – Ja. Még egy vélt sárkányvadászt is szabályosan hívott ki.

Geri morogni kezdett, de nem állított meg, mikor elindultam.

A falka plusz Viktor, aki igyekezett észrevétlen maradni a sok farkas közt, kis idő után kezdett utánam szivárogni.

Nagy Vörös nagyjából egy focipálya méretű területről tarolta le a fákat és a legtöbb helyet így is elfoglalta. Ennyit a titkolózásról. Vörös pikkelyei és fekete bőre volt. A farkasok megálltak a tisztás szélén álló fák között, én meg közelebb mentem hozzá.