In our dreams ||Mattheo Riddle fanfiction||

6

Ebédszüneten leültünk az asztalhoz s elfogyasztottuk a finom ebédet. Esküszöm nagyon finomak ezek a varázskaják. Majd kilehetett menni az udvarra. Ki is mentünk. Mattheo-ék is kint voltak, s cigiztek az egyik padnál.  Egyfolytában csapatban járnak. Apró pillantásokat vetett felém Mattheo, de mindig elnéztem, amikor rajtakaptam, hogy néz.
Elővettem a telefonom, hogy megnézzem milyen állapotban van, de teljesen bevan törve a képernyője.

-Juj, mi történt a telefonoddal?-kérdezte Astoria.

-Semmi, csak elejtettem. Majd veszek másikat. -mondtam s akaratom ellenére Mattheo-ra néztem, kicsit messzebb ültek tőlünk.

-Milyen volt Parkinson-nal ülni egy padban?-kuncogott Astoria.

-Semmilyen, meg sem szólalt.-kuncogtam.

-Nem közösködik a fiúkon kívül senkivel, mármint Malfoyékon kívül.-mondta.

-Nem baj az. -kuncogtam.

Még volt aznap 2 óránk, de hálistennek hamar eltelt. Este megvacsoráztunk a nagyterembe és azután elmentünk a hálókörletünkbe.
Egyet gondoltunk s lementünk a klubhelyiségbe, mivel nem volt ott nagyon senki, szóval leültünk a kanapéra Astoriával beszélgetni. Egy darabig beszéltünk, amikor társaságunk lett.

-Khm khm.-köhintett egyet Astoria, jelezve, hogy nézzek az ajtóhoz. Hát a Mardekáros fiúk vonultak be..

-Maradjunk idelent, nincs kedvem aludni ilyen korán. -mondta Blaise Zabini.

-Lesz@rom mihez van kedved Zabini, én fáradt vagyok. -mondta Mattheo Riddle.

-Talán nem aludtál az éjjel?-kuncogott Draco Malfoy.

-Biztos hosszú volt az éjszakája.-nevetett Theodore Nott.

-Na jó tényleg megyek fel.-kuncogott Mattheo is, s azzal felment.
Theodore erre szétnézett a klubhelyiségben és megpillantott minket.

-Helló lány a vonatról, sikerült beilleszkedni már?-kérdezte Theodore egy vigyorral az arcán.

-Kezdem megszokni a környezetet.-kuncogtam. -Egyébként van nevem is.

-Na pont ő emlékszik arra. -súgta nekem ide Astoria, de Theodore szerintem hallotta.

-Persze, hogy emlékszek Greengrass. Öhm mi is volt... Barbara?-kérdezte Theodore leülve a velünk szemben levő kanapéra. Draco és Blaise melléje suppant le. Greengrass? Honnan ismeri Astoriát?

-Nem. -forgattam a szemeim.

-Ne már, pedig annyira biztos voltam.-mondta ironikusan.

-Tényleg?-kérdeztem.

-Lefogadom te sem emlékszel már a nevemre.-kuncogott Theodore.
Olyan feledékenynek hisz?

-Miért kellene emlékezzek?-kérdezte.

-Theodore Nott vagyok. -mutatkozott be újra.
Erre csak bólogattam.

-Megvárjuk, amíg látnokká változok és magamtól kitalálom a neved, vagy lennél olyan kedves, hogy elmondanád?-mondta szarkasztikus hangnemben.

-Rebecca Bennett. -forgattam a szemem, majd elmosolyodtam.

-Majdnem Barbara!-mondta Theodore.

-Kicsi tartotta. -szólt közbe Draco.

-Aha. -mondtam ironikusan.

-Kitalálom, halálfaló szülők, gazdag otthon, aranyvér és Mardekár ház.-mondta Blaise mélyen a szemembe nézve.

-Nem, tesó, azért van itt a Mardekár klubhelyiségben, mert Hugrabugos.-mondta ironikusan Theodore.

-Ha ha. K*rva vicces vagy. -lökte meg Blaise Theodore-t. -De nagyjából eltaláltam?

-Nagyjából, igen..-hazudtam, megint.

-Látod? -vigyorgott rá Theodore-ra.

-Rebecca, nem megyünk fel? Már késő van.-mondta Astoria.

-De, mehetünk. -álltunk fel mindketten.

-Pedig olyan jól elbeszélgettünk.-vigyorgott gúnyosan Theodore.

-Mattheo miért rohant úgy fel?-kérdezte Draco.

-Lehet várja őt valaki odafent.-nevetett Blaise.

-Az tuti, lehet a testvéred Greengrass.-nevetett még jobban Theodore.

-Daphne?-kérdezte Astoria.

-Az is lehet. -kuncogott Theodore.

-Dehogyis, hülye barom. -mondta Astoria s azzal feljöttünk a szobánkba.

-Ahhoz képest, hogy miket mondtál róluk, elég jól ismeritek egymást.-mondtam.

-Jaj, hát igen. Régebb kavartam Theodoreral...-mondta Astoria.

-Komolyan? -kérdeztem meglepődve.

-Igen, de csak egy éjszakára. Azóta semmi nem volt köztünk.-mondta Astoria.

-Ez most meglepett. -kuncogtam.

-Elhiszem, de ez az igazság, ezért is ismerem jól őket. Az ők fajtájuk ilyen, csak kalandokra vágynak, vagy kihasználnak.-forgatta a szemeit Astoria.

-Tipikus fiúk, akik elvannak szállva maguktól, gondolom. -mondtam s felfeküdtem az ágyamra.

-Kb. igen. -mondta s majd ő is lefeküdt. Lekapcsoltuk a villanyt, s megpróbáltunk aludni.