Szerencsére reggel, korán felébredtem. Óvatosan kikúsztam Shawn öleléséből és kiosontam a szobából. Először is fogat mostam, majd laza kontyba tekertem a hajamat. Az utóbbi folyamatot, legalább háromszor elismételve, hogy végre olyan legyen, ahogyan én azt terveztem.
A nappali egy kis pakolásra várt és miután azzal végeztem, a konyhába nekikezdtem valami reggeli félének. Végül csak tojást csináltam, jó sok zöldséggel és pirítóssal. A tányérokat és a két pohár narancslevet letettem egymással szembe, aztán visszabattyogtam a szobámba.
Shawn a hasán feküdt, arcát a párnába fúrva.
Simogatni kezdtem a hátát, de éppen csak az ujjperceimmel, amikor halkan nyöszörögni kezdett a reggeli, mély hangján.
- Hagynálak még aludni, hidd el, de kész a reggeli és a nagynéném is bármikor betoppanhat. – suttogtam a fülébe, majd egy puszit nyomtam a vállára. Ujjaim újra megtalálták kedvenc helyüket, Shawn tincsei között.
Még egy morgás.
- Reggelit csináltál nekem? – motyogta, alig érthetően. Nagy nehezen erőt vett magán, hogy átforduljon a másik oldalára, velem szembe. – Még senki nem csinált nekem reggelit – adott egy puszit a számra – mármint a szüleimen kívül. – tette hozzá.
- Nem biztos, hogy hidegen finom lesz. – vigyorogtam rá, jelezve, hogy: 1. éhen halok, 2. felkelhetne.
Nagyot sóhajtva ellökte magát a matractól és már talpon is volt. Megfogta a kezemet, felhúzott az ágyról és a vállamat átkarolva együtt mentünk ki megenni, amit kreáltam kora reggel.
- Mikor találkozunk legközelebb? – kérdeztem Shawntól később, már az ajtóban ácsorogva.
Az övcsatját igazgatta, majd az alkarjára hajtotta a zakóját és rám nézett.
- Tudod, ki Camila...
- Igen, tudom ki Camila. – mosolyogtam fel a barátomra. Fura tekintetemet látva folytatta.
- Szóval az új albuma miatt lesz egy interjúja és meghívtak engem is. Gondolom a turné vége, új lemez stb. miatt. – mesélte, tekintetével a kulcsa után kutatva.
- Ott lesz a munkapulton. – mutattam a keresett tárgy irányába. - Biztos, hogy másra nem lennének kíváncsiak?
- Előfordulhat. - Shawn felkapta a slusszkulcsot, majd rám nézett. - Elég valószínű, hogy a szerelmi életemmel kapcsolatban is kérdeznek majd.
- Akkor mond el az igazat. - vontam meg a vállaimat.
- Úgy lesz, ez is volt a tervem. - mosolygott. - Holnap késő este lesz a talkshow. – Shawn mondta tovább. – A mai nap és a holnapi is teljesen tele van, de utána mindenképpen eljövök hozzád. Vagy te is eljöhetnél hozzám. – ajánlotta fel végig simítva a felkaromon. – Főleg, mert utána négy koncert vár rám, másfél hét alatt és akkor egyáltalán nem fogunk tudni találkozni.
- Értem. – bólintottam, magamban megjegyezve az infót.
- Után lesz valamennyi szünetem, de később el kell vonulnom elkezdeni az új albumon való munkákat. Annyi minden van a fejemben és már az albumhoz is megszületett egy elképzelés. Teljesen izgatott vagyok mindennel kapcsolatban és alig várom, hogy... hát mindent. – fejezte be a monológját, már a kocsija motorháztetőjének dőlve. Két kezemnél fogva gyengéden közelebb húzott magához és egy puha csókot lehelt a számra, ami egyre és egyre intenzívebb csókolózásba fordult. – Tényleg, mennem kéne. – susogta a csókok között.
Egy utolsónak szánt puszit adtam Shawnnak, végigsimítottam az arcán és mélyen a szemébe néztem.
- Akkor majd hívj!
- Akkor majd hívni foglak. – megcsókolt. – Szeretlek. – vigyorodott el. Megkerülve az autót beült a kormányhoz és pár másodperc múlva már el is tűnt az utca végén.
Elmosogattam, délelőtti meséket néztem a nappaliban, a Shawn illatú pokrócba bugyolálva magamat, aztán rájöttem, hogy így még inkább melegem van, hiába jó az illata.
Letusoltam, felöltöztem kényelmes, otthoni, elnyűtt ruhákba. Pakolásztam a szobámba, házit írtam, rajzoltam és a táncórán vett lépéseket memorizáltam. Mondhatni hasznosan telt a nap, de már alig vártam, hogy Grace hazaérjen. Nem is értettem hol marad. Azt mondta délelőtt hazaér, de még háromkor sem volt sehol.
Végül fél hatkor csukódott a bejárati ajtó, éppen akkor köszöntem el Fionától a telefonba. A folyosón lépegettem végig, kezemben a készülékkel, amikor Grace nagyot ugrott.
- Nem akartalak megijeszteni. – közeledtem felé, hogy megöleljem. – Egyébként szia.
- Szia. – sóhajtott, aztán a konyhába ment egy pohár vízért. Elég gondterhelt arccal kezdte magának kitölteni és alig pillantott felém. Szokatlan volt a nagynénémhez képest, meg főleg.
- Minden rendben van? – ültem fel a munkapultra.
- Hogy telt a tegnap este? – kérdezte, mosolyt erőltetve az arcára. Nem akart róla beszélni.
- Hihetetlenül. – válaszoltam, elfogadva a téma terelését. – Életem legszebb estje, randija volt. Igaz, szinte az első igazi is. – húztam a számat. – Shawn egész este figyelmes, kedves, vicces...
- Ajaj.
Elnevettem magamat.
- Mindent egybevéve olyan Shawnos volt. Szinte tökéletes! – vigyorogtam továbbra is.
- Igen csak ajaj. A srác rendesen elcsavarta a fejedet. – mosolygott Grace. – Shawn Mendes akkor, igaz? Valamelyik nap körülnéztem az internetnek nevezett végtelenben.
- Hazudnék, ha ezt most tagadnám. – ismertem el.
- Helyes pasi. – kacsintott Grace, mire újra csak felnevettem és elismerően bólogattam.
Aztán úgy éreztem eleget beszéltünk rólam.
- Szóval, milyen volt anyuval?
- Jót beszélgettünk és jó volt találkozni is. Hiányoltam. Ráadásul a tegnap estére mind a kettőnknek szüksége volt. De majd mindenképpen hívd fel! – mondta, majd komolyról hirtelen újra mosolygósra váltott. - Már csak azért is, hogy beszámolj a remek estédről. Had örüljön, milyen jól érzed itt magadat.
- Persze, hívni fogom.
Vasárnap este, kényelmesen elterülve a nappaliban, a randikon készült lesi fotókat nézegettem twitteren. Volt ott minden vélemény és még annyi találgatás. Én nem Hailey Baldwin vagyok, pedig a múltkor Shawn vele vacsorázott, ma Camilával interjúzik, de akkor Hailee Steinfeld, Dua Lipa...
Szóval ültem ott a telefonomhoz ragadva, nézegetve a véleményeket, amiket nem kéne és elgondolkozva a dolgokon. Ezek a lányok gyönyörűek, tehetségesek, mindenféle dolgot csinálnak és népszerűek, sőt hírességek. Igaz, én felét nem tudtam eddig kicsoda, de ez ők is elmondhatják rólam, szóóóval ja.
Aztán a műsor elkezdődött és egy kis idő után Camila már bent is ült, hogy az új albumát népszerűsítse. Majd meglepetésként behívták Shawnt. Hát nagyon meglepődtem, én, aki bennfentes volt.
Kisbarátom kényelmesen leült a kanapéra, Camila mellé a dzsekijét igazgatva.
Ő is pontosan arról beszélt, amiről nekem is mondta még tegnap reggel. Munka. Aztán a házigazda, belecsapott a lecsóba:
- Az biztos, hogy ennyi idő elteltével, akkor bizton kijelenthetjük, hogy csak barátok vagytok? – kérdezte? kijelentette? nem tudom pontosan megmondani.
- Legjobbak. Igen, így igaz. – válaszoltak egyszerre.
- Akkor csak nekem tűntök most kicsit zavarban. – nevetgélt a pasas.
- Én nem mondanám, hogy zavarban vagyunk. – mosolygott Camila, miután Shawnra is vetett egy pillantást. Utóbbi kényelmesen elhelyezkedve ücsörgött, karját a kanapé támláján pihentetve.
- Shawn lehet olvasni a magánéleteddel kapcsolatban szinte mindent a közösségi oldalakon. A rajongók írnak hideget, meleget, neked és a megemlített hölgyeknek egyaránt... - kezdett volna egy monológba.
Úgy ültem fel a kanapén, mint egy szurikáta. Kíváncsi tekintetem a képernyőre ragadt.
Shawn elvette a kezét a támláról és mosolyogva megrázta a fejét, ezzel félbeszakítva a házigazda gondolatmenetét.
- Aki valóban a rajongóm, a zeném miatt érdeklem és nem bántja azokat, akik hozzám közel állnak. Az a magánéletem és nem igazán szeretem a kettőt keverni. Tudom, néha elkerülhetetlen, de akkor is van egy határ számomra.
- Ezzel nem érzed úgy, hogy nem mondod el az igazat a „MendesArmy"-nak? – kérdezte a pasi, belelesve a kezében tartott kártyákba.
- Nem hiszem, hogy ez hazugság. Imádom a rajongóimat, nekik köszönhetem, hogy most ott vagyok ahol, a telt házas koncerteket és a turnékat, emellett ők tényleg csodálatosak. Ha beteg vagyok, mindig érdeklődnek, ha jó kedvem van, velem örülnek. Ők nagyszerűek és természetesen meglehet a véleményük a velem kapcsolatos dolgokról. Én azonban a zeneírás, koncertek mellett továbbra is élem az életemet. – fejezte be, az ujján lévő karikagyűrűt forgatva.
- Teljesen egyetértek. – bólogatott Camila. Aki egyébként már az első mondatától kezdve helyeselte Shawn nézőpontját.
- Ezek szerint továbbra is egyedülállóak vagytok.
Camila bólintott, a házigazda tette volna fel a következő kérdést, amikor vele ellentétben, Shawn csak kihúzta magát és így szólt:
- Ezt nem mondtam. – mondta mosolyogva.
2. Díjam: Köszönöm @Barbi_97
1. Család. Zene.
2. Nem, sajnos.
3. Ha tudnék, biztos szeretnék.
4. Igen, de nálam a nyár a best.
5. A vizsgaidőszak miatt eddig nem igazán, csak Budapesten.
6. Igen. Editors, Green Day és néhány hazai előadó koncertjén. Sokkal többet szeretnék koncertekre járni.
7. James Lafferty (Nathan Scott – One Tree Hill)
8. Cynthia Hand – Angyalsors trilógia
9. Igen, szinte mindent. Főleg az utóbbi időben.
10. Mindig is szerettem kifejezni a gondolataimat, érzelmeimet. Az írás és a rajzolás tökéletes erre.