Lorin Anderson - MARVEL fanfiction [SZÜNETEL]

49. Illúzió

Hamar elment az idő, ahogy a könyvet olvastam. Anissa közben meghozta az ebédemet, és ragaszkodott hozzá, hogy megnézze a horzsolásomat. Több percnyi kérlelés után megmutattam neki, mire hatezer fertőtlenítő meg regeneráló kenőcsöt kent rá.

Kopogást hallottam az ajtómon.

- Gyere! - kiabáltam.

Leon nyitott be.

- Készülődsz? - kérdezte - Nemsokára kezdődik az edzésünk.

- Aha, mindjárt, ezt az oldalt még elolvasom... - mondtam le sem véve a tekintetem a szavakról.

- Majd utána folytatod! - vette ki a kezemből, és letette az íróasztalra.

- Szerencséd, hogy elolvastam azt az oldalt! - mondtam kicsit mérgesen, majd elmentem átöltözni.

Most egy bordó együttest kaptam magamra. Átpakoltam az övembe, majd újra átkötöttem a kezem. A hajamat iszonyatos küszködések során össze tudtam fogni rendesen.

- A kezed hogy van? - kérdezte Leon, miközben az edzőtér felé mentünk.

- Őszintén? Ramatyul.

- Akkor hogy fogsz...

- Megoldom. Nyugi.

- Jól van, te tudod.

Még mindig sokan gyakoroltak a téren, de szerencsére most is volt helyünk. Thor már ott várt minket egy fülig érő mosollyal.

- Épp időben. - mondta - Hogy van a kezed? - fordult felém.

- Fáj, de megleszek.

Kételkedve, de bólintott, majd egy állványhoz vezetett minket. Mindenféle fegyver sorakozott rajta. A szemem megakadt egy kétélű kardon. Nem volt telecsicsázva annyira, mint amennyire a kardok többsége szokott lenni. Egyszerű volt és mégis elegáns, már ha lehet ilyet egy kardra mondani. Felvettem és megforgattam.

- Azzal vigyázz! - mondta gyorsan Thor.

A kezem megállt.

- Miért?

- Tudsz kardot használni? - kérdezte.

- Nem. - mondtam, miközben a pengén megcsillanó napfényt nézegettem.

- Hát ezért vigyázz vele.

Nem kezdtem el vele vitatkozni, pedig már elegem volt belőle, hogy mindenki béna kisgyereknek néz. Visszaraktam a helyére.

Kis hezitálás után úgy döntöttünk, hogy a tőrvívást fogjuk elsajátítani. Ahhoz egyenlőre nem fog kelleni nagyon a bal kezem, ráadásul kis helyen is elfér, így szinte bárhova magunkkal vihetjük. És tekintve, hogy semmilyen fegyvert nem tudtam használni, a pisztolyt kivéve, de azt nem hozhattam magammal, jó ha itt is meg tudom majd valamivel védeni magam. Nem hagyatkozhatok mindig az erőmre.

Mind a ketten a kezünkbe vettünk egyet, és követtük Thort.

- Loki ügyesebben bánik a tőrrel, mint én. - mondta - De megpróbálok mindent megtanítani, amit csak lehet.

Thorral szemben állva figyeltük, ahogy magyaráz. Először az alapállásokat mutatta meg, majd arra épített fel egy mozdulatsort. És szerencsére a bal kezemet nem kellett használnom.

A legegyszerűbb védekezéseket is sikerült a nap végére elsajátítani. Viszont hulla fáradtak lettünk. Kemény 4 óra "szerencsétlenkedés" után ki nem lenne fáradt?

- Egész jól megy nektek. - mondta Thor, miközben elindultunk visszafelé a palotába - Csak figyelnetek kell a súlypont áthelyezésére és a penge forgatására.