Lorin Anderson - MARVEL fanfiction [SZÜNETEL]

11. Megidéztek :|

A szüleim tudták, hogy ki vagyok.

Tudták, hogy egy õrzõ vagyok, tudták, hogy mi áll a könyvben. Tudták, hogy minden õrzõ kapcsolatban áll az egyik végtelen kõvel, és képesek megtalálni, akárhol is legyen.

Kihallgattam a beszélgetésüket a támadás után. Az elejét nem nagyon hallottam, de valami Thanos nevû krapekrõl dumáltak. Olyasmit, hogy õ adta Lokinak a sereget, õ áll az egész pusztítás mögött, és hogy valamilyen végtelen kövekre fáj a foga. Akkor még azt hittem, valami új képregénynek a történetét beszélik meg.

De nem. Közöm van a végtelen kövekhez. Vagyis csak az elme kövéhez. Azért volt az a nagy felhajtás, hogy Loki véletlenül se találjon meg, és vigyen el Thanoshoz. Mondjuk még mindig dunsztom sincs ki az a Thanos gyerek, de elég gonosznak hangzik. És biztos, hogy részben miattam egyezett bele, a Föld megtámadásába.

- És Liv ott állt pizsamában az ajtaja elõtt. - hallottam Alicet, hogy milyen lelkesen meséli el a reggel történteket.

Alice és Jason végre megérkeztek.

- Parancsolj. - nyújtotta Alice a kekszemet meg a teámat.

- Köszönöm. Hallom elmesélted Jasonnek, hogy sikerült kizárnom magam a lakásból.

- Igen. - nevetett.

- De tényleg, hogy hoztad össze? - kérdezte Jason mellém ülve.

- Jó kérdés. - kortyoltam bele a teámba - Tudod, én vagyok az, aki elbotlik a semmiben, felfelé esik a lépcsõn és félrenyeli a levegõt. Kizárni magam a lakásból? Sima ügy! - nevettünk.

- Ha nem lennél, ki kéne téged találni! - sóhajtott a legjobb barátom.

- És, mi a helyzet veled mostanában? - szólalt meg Alice.

- Megvagyok. Emésztgetem a történteket. És lehet, hogy elköltözöm.

Erre Jason úgy félrenyelte az üdítõjét, azt hittem ott fullad meg mellettem.

- Azért nem kell megfulladni! - veregettem a hátát.

- Mégis hova akarsz költözni? - kérdezte miután kiköhögte magát.

- Nem is tudom... - néztem félre - Néztem egy lakást közel a Bosszúállók tornyához.

- Minek akarsz te oda költözni?

- Nincs olyan messze a sulitól és csak ott van olyan lakás, amit ki is tudok fizetni. - "Hazudjunk, mint a vízfolyás!"

- Nem lehet, hogy csak azért mész oda, hogy becserkészd a Bosszúállókat? - kérdezte mosolyogva Alice.

- Hááát...

- Liv és a rajongása! Általános óta nem hagy békén velük.

- Jaj, Jason, nem mintha te nem kergetnél az õrületbe a saját rajongói táboroddal!

- Úgy imádom, amikor szekáljátok egymást. - mind a ketten Alicera néztünk, aki úgy mosolygott, mint a tejbetök.

Jasonnal egymás felé fordultunk, majd vissza a kuncogó barátunkhoz.

- Téged is szekálhatunk, ha szeretnéd. - mondtam, mire Jason bólintott egyet.

- Isten ments! Az kéne még, mind a ketten egyszerre vágnátok a fejemhez a hülyeségeiteket! - nevetett.

- Miért, most nem azt csináljuk? - kérdezte Jason.

- Szegény Alice. - nevettem - Miket kell neked elviselned!