Tűz és víz

9. Reggeli dráma

- Miért is mennék? - kérdezte makacs kötekedéssel Lyssa. 

- Mert nincs jobb dolgod úgyse? - kérdezett vissz Dia. Egy darabig nem érkezett válasz erre, és már lassan azt hittem, hogy ez veszett ügy. Aztán hirtelen kivágódott az ajtaja, és Lyssa világunt fejjel lépett közénk.

- Ki az? - szólt ki enyhe fáziskéséssel Elis a szobájából.

- Lena vagyok, jössz velünk reggelizni? - tértem rögtön a tárgyra. 

- Ja, pill - azzal pár perc múlva ő is ott állt mellettünk. 

- Oké, akkor már csak a fiúkra várunk. Komolyan, ennek fordítva kéne lennie - szólaltam meg szemforgatva, a karórámra pillantgatva fél percenként. Ekkor mintha csak erre várt volna, Ryan lépett ki a szobájából.

- Csősztök - intett nekünk. - Hát a többiek? 

- Mi is erre vagyunk kíváncsiak - állt meg előtt karbatett kézzel Lyssa.

- Oké, máris intézkedem hölgyeim - lépett oda Ryan Rob ajtajához. - Bro, mi a francot művelsz még? - kiabálta be. Kattanva nyílt ki a zár, és Rob dugta ki az ajtón kába fejét.

- Mennék én tesó, de a bőrönd baszakodik velem - tárta ki az ajtót, így jól láthattuk a padlón heverő bőröndöt, ami jól láthatólag nem nagyon akart becsukódni. 

- Két napra mész haza, mégis mire használsz te két nap alatt ennyi dolgot? - hüledezett Lyssa, ahogy belépett Rob szobájába. 

- Nekem fontos a higiénia - vágta rá sértődötten a fiú. 

- Minek kell neked két napra négy féle hajzselé? - mutatta fel a tubusokat Lyssa. Már teljesen felnyitotta a bőröndöt, és teljes lelki nyugalommal kezdte válogatni Rob cuccait. 

- És ez a hajszárító? Anyádnak nincs otthon? - vette ki a masinát a bőröndből. 

- De ezen van multifunkció! -erősködött Rob, és makacsul próbálta kitépni a lány kezéből a kütyüt. De Lyssa hajhatatlan volt. 

- Tessék, most már be is lehet cipzározni - jelentette ki győzelemittasan Lyssa, miközben felállt a becipzározott bőrönd mellől. 

- Lemaradtunk valamiről srácok? - lépett a szobába szórakozottan Shawn, Jack társaságában. 

- Csak Rob és a bőrönd drámájáról - válaszoltam neki. 

- Akkor indulhatunk végre? Mindenki itt van? - kérdezte türelmetlenül Dia.

- Nem, Mark még nincs itt - válaszolta Jack készségesen.

- Hát én tökön szúrom magam. Mark - lépdelt indulatosan Dia a srác szobájának ajtaja felé. Agresszívan kezdett kopogtatni az ajtón, de semmi válasz nem jött rá. Ekkor jobb ötlet híján benyitott a szobába. Ami ki is nyílt. - Nem hiszem el, és nyitott ajtónál alszik! - borult ki Dia. Mark pedig békésen szuszogva terült szét a matracon. Úgy látszik ő nem az a fajta, aki minden neszre felébred. - És még arra se ébred fel hogy berontok a szobájába, ez kész! - harsogta, miközben hirtelen kirántotta a párnát Mark feje alól, és pofán csapta vele. 

- Mi a... - motyogta félálomban Mark. 

- Siess már, kilenckor indul a buszunk és addig még jó lenne ha reggelizni is tudnánk, ahogy azt megbeszéltük tegnap! És miért félpucéran alszol? Ráadásul miért nem zárod be a szobád éjszakára? - hadarta Dia vöröslő fejjel. Nem tudtam hirtelen megállapítani, hogy a dühtől pirosodott ki, vagy az egy szál boxerben fekvő Mark látványától.

- Nyugi, nyugi elkészülök én öt perc alatt, nem kell aggódni - kászálódott ki az ágyból lustán, s rögtön a ruhásszekrényhez lépett, felkapva magára az első keze ügyébe akadó holmikat. - És ha zavar hogy nincs rajtam ruha, akkor miért jössz be a szobámba csak így? 

- Képzeld el, nem jöttem volna be, ha bezárod éjszakára az ajtót! Tudod te, milyen veszélyes ez?

- Ez egy kolesz, egy iskola, mi történhet? Bejön éjszaka a szobámba Hagrid, és ilyet szól: Varázsló vagy, Harry - erre mindenkiből röhögés tört ki. Ő volt az egyetlen ember, akinek reggel ilyen abszurd viccek jutottak eszébe. - Na, indulhatunk is - jelentette ki Mark fél perc múlva. 

- De tényleg zárd be máskor az ajtót éjjelre, oké? - kérdezte halkan Dia Marktól, a folyosón mellette lépkedve. Aggódást véltem felfedezni a hangjában, amit hirtelen nem tudtam hova tenni.  

- Oké, ha te ettől jobban érzed magad - karolta át Mark Dia vállát hanyagul, miközben összeborzolta a haját. És akkor már tudtam. Úgy tudtam, hogy ők össze fognak jönni.