Tartozom ezzel,ígéretet tettem...
ha olvasol a sorok közt,éreznéd
a szíve dobbanását a versben.
Ha tudnád,mi az ami fáj...
nem kellene,hogy ràm várj..
Már éreztem,hogy elvesztettem
Nekem fontos volt..mégis tönkre tettem..
Ha értenéd a versem,hallanád a
hangját minden a sorban...
Ha ismernél tudnád,hogy hullott
a könnyem a porba.
Láttad volna mint ahogy én..
haja barna,szeme színe szén. S
Emlékbe ha láttad volna őt, c
sosem láttam,nála szebb nőt... a
Ha áttment az utcán a kedves, p
galambok ültek a verebekhez... y
Mindenkinek ismerős ez a pár sor,
illata mámorítóbb,mint a bor...
Még mindíg a fejemben él...
De te rég elfelejtettél
Kárhoztra vagyok ítélve...
éjjszakánként így élve,
Levél neki szól,emlékbe.
