Feladtátok,mert féltek
Ti is elvesztek,így is éltek.
Szakad a szív ha látom láncra
vert nemzetem
E fajtalan országról s tétlen
népéről szól a jegyzetem.
Mint a szikla rendületlenül által
Pokolba születtél,de a menyre vágytál.
Mit lett veletek,becsület halott
a magyar zászló alatt,a magyar
szív megfagyott.
Tudom mivel jár ez,tudom mi lessz
velem ha a nemzetről szól a lemez!
Porba nyomják a költőket
s az írokat
Pedig ők a hazáért kínlódnak
Minden sorunk szívből íródnak
Ez a sorsuk a névtelen költőknek
Nem lessz ebből új remény
magyar földön az élet kemény
Ott ahol mindenkit meglehet
venni pénzen
Ez nem változik s ezt érzem.
