Reménytelenség tintája

131 14 10
                                    

Itt maradtam egy
sötét alakkal
Pár kósza hideg lappal,s
halgatag falakkal
Reménytelenség tintája
karcolja a koszos lapokat
  Meguntan az éhségel
telt rideg napokat.
Hiába is kérdezném,hogy
téged mi zavar
  Száraz minden,kell egy kis zivatar.
Felkavar az mit áttélek,csendben lennék de így is elégek.
Áttérnék part túl oldalára,
nem kötnék több kötelet fel a fára
Nem hervadna el a virág szára,
nem omlana le a lelkem kicsiny vára.
Hiszen halgatnak a falak,
s üresek a szavak.
Csend van zajos csend,
mint a lelkemben mi olyan mint a zűrzavaros rend.
                                By:
                                        Scapy

VersekWhere stories live. Discover now