Emlékszem mikor a
kirakatokat kívűlről néztem.
Szeretet az igaz vagyon,
mindíg ez volt az észben.
Fejemben tisztul le,a képlet
s villanak a képek.
Múlnak rosszak,s maradnak szépek
Miért változik az ember
ha picit több lessz a pénze?
S ha fegyver van emiatt a kézbe.
Jó életet éltek,s közben
a füstöt fújom.
Nem léptem le,megmaradtam
én az úton.
Mikor még nike nálam
ismeretlen szó volt
S nádragomon lyuk és sok folt
Megfogadtam nem egyszer,hogy ki török a mélyből.
Hogy nappalt csinálok a sötét éjből.
Egyszer valaki felfigyel rám,
hisz nincs mögöttem reklám.
Magamban őrzöm régi képet
nem szabadulok többé tőle,hiaba is éget.
Ezer olvasó,ki a kopottas
lapot nézni
S velem eggyütt ezt áttérzi,hogy milyen a nyomor rideg fala
Hogy itt a szegényeknek,nem volt s nem is lessz soha többé szava.
