Ne tagadd. Tudod te is!
Mikor megjelentem,azt kérdezted:
Jött ez is?
Frankenstein szörnye vagyok
hiába is tagadnám.
Ha tehetném százszor is feladnám
Kìvül szörny,belül király,hisz
undorral néztek rám,nem
mutatom de fáj
Egy szörny vagyok...egy fene vad,
egy haldokló folyó mely ki apad.
Mesékben rémálom én vagyok,
közönyön kívül,mást is kaphatok?
Éjjel temetőkön átt,
sírva járom az utat
Szívem szálna,s hercegnő
után kutat
Magamat tettem szörnyeteggé,hiszen folyton bántottak
Annyi súlyt cipeltem,hogy ki sem másztam abból amit rám dobtak.
Így lettem Frankenstein szörnye,
éjjelenként börtönökben láncra kötve.
