Fáradt a lélek. Fáradt a test.
Fagyos a táj,kint minden megveszett.
Eltűnő álmok,a remény elveszett.
Fáradt az arc,fáradt a harcos kit elnyel harc.
Megfáradt szemem tükrében még látom.
Hogy messze innen úszik el az álom.
A mesés világ romokban. A gyermek léptek eltűnnek a homokban.
Fáradt a remény,fáradt már az ég.
Fàradt vagyok én is,de messz még a vég.
Fáradt a papír,fáradt a toll.
Fáradt az asszonyka ki kosarat tol.
Fáradt a gitár,fáradt a húr.
Fáradt a szolga. Fáradt már az Úr.
Fáradt az őrszem,fáradt a rab.
De nem térnek nyugovóra hamarabb.
Fáradt a gyermek,fáradt az anya.
Fáradt a kutató,fáradt az alanya.
Fáradt a föld,fáradt a világ.
Fáradtan hajtja le fejét a nyíló virág
