Hamu szürke tavasz után,
fut az éj fekete nyár.
Ki írja a sorsomat,hisz azt hallom folyton,hogy rám boldog élet vár?
Fájnak szavak,belém ég
Ennyi kín,nem elég?
Kiáltok az éjbe!
Mikor lessz ennek vége?
Mindent megadnék,
hogy újra itt legyél. Múlt még most is bennem él.
Hol vagy? Hisz szívemen
ül a fagy.
Hamu alatt izzik még a parázs. Hiszek benned,hiszek abban,hogy megtörténik a varázs.
Azt mondják építsek a falat a hozzám vágott téglábol!
Mond hogy tegyem meg. Hisz a magány itt téblábol
Minden dalban,minden szóban.
Siratom a múltat,hisz össze tépve úszik el a tóban....
