Időtlen Kötelék II.: A Remény Fénye

13. fejezet

Nicholas épp Kyle-lal beszélt, amikor Nathaniel lélekszakadva rohant hozzájuk. Sápadt volt, a szemében rettegés ült. Lihegve közölte a két férfinak, hogy vele kell mennie.

– Mi történt? – aggódott Nicholas.

– Caleb...valaki megpróbálta megölni.

– Mi? Hol? Hogy...én...

– Nem tudom, mi történt – lihegte Nathaniel. – Csak azt, hogy szüksége van rátok. Az Elődökre, mindjárt kiköpöm a tüdőm.

– Hol van most, Caleb? – aggódott Kyle.

– A grófnál.

Még ki sem mondta, a két férfi már kiviharzott az ajtón. Sietve átgázoltak a kerten, fel az emeleten és a gróf szobájáig meg sem álltak. Hatalmas robajjal berontottak a szobába, mire az ott lévő Caleb felkapta a fejét.

Nicholas sosem látta ilyennek.

Nem is az, hogy tetőtől-talpig véres volt, de egy furcsa érzés ült a szemében. Nem félelem, inkább megrökönyödés, sokk.

– Jóságos Elődök, úgy jöttök be, mint egy csapat kvandum! – morogta a gróf. – Fejjel a falnak, szarvval előre. A frászt hozzátok erre a gyerekre és rám is. Ki-ki! – ismételgette az ajtó felé intve.

– Én maradhatok? – kérdezte Nate.

– Jól vagyok. – mondta Caleb halkan.

– Egy frászt!

– Azt mondtam, jól vagyok! – erősítette meg hangját Caleb.

A szeme kéken ragyogott és a szobában finoman remegtek a tárgyak.

– Caleb, nyugodj meg! – figyelmeztette a gróf. – Nate itt marad veled, én pedig elbeszélgetek ezzel a két holdkórossal.

Amint kiértek, suttogva elmondta, mi történt. Annyit tudott, hogy Caleb épp az egyik folyosón sétált, amikor egy fickó leszólította. Ő megállt, mire azaz alak nekirontott.

– Elődök, segítsetek – motyogta Kyle aggódva. – Aztán mi történt? Hogy lett csupa vér?

– Gondolom nem hagyta magát – jegyezte meg nagy bölcsen Nicholas. – Megtanítottuk arra, hogyan védje meg magát, mint minden lázadót. Robert, megvizsgáltad? – nézett a grófra. – Megsérült?

– Nem vészes, nagyobb volt az ijedtség.

– Mondott neked valamit? – kérdezte a lovag aggódva.

– Nem sokat. Gondolom a sokk miatt.

– Ti is tudjátok, hogy viseli az ilyen eseteket. Emlékezzetek csak vissza arra a bizonyos esetre a gyakorlótéren. Kilométerekre hajította Ericet a varázserejével – idézte fel Kyle. – De az a sebe után volt.

– És szerinted egy ilyen trauma meddig gyógyul? Caleb hiába mondogatja, hogy jól van. Távolról sincs így.

– Ezt bizonyítja a viharos természete is – mondta Nicholas. – Egyszer ilyen, egyszer olyan.

– Nicho, ne most – figyelmeztette Kyle.

– A lényeg, hogy Caleb szerint dulakodtak és egy alkalmas pillanatban leszúrta a támadóját. Ezért vérzett.

– Ashat irgalmazz! – suttogta a fiú nevelőapja. – Szegény kisfiam.

– Ha Nathaniel nem talál rá, ki tudja milyen hisztéria lett volna. Idehozta és azóta vigyázok rá. Csak Amara és Sophie voltak nála.

– Anyja helyett anyja az a két nő. Mi csak láb alatt lettünk volna – mondta Kyle. – Mi van a támadóval?

– Eltemették.