Mikor hazaértünk a tengerpartól, mindenki nehezen rázódott vissza az iskolai hétköznapokba. Mindenesetre ez a gimi tényleg nem hagyta unatkozni a diákokat, hiszen már hétfőn új programmal álltak elő.
Október harmincadikán ugyanis, jövőhét pénteken, megrendezésre kerül a hagyományos halloweeni bál. Aminek témáját minden évben a diákok szavazták meg. Hétfőn el is kezdődött a szavazás, ami egészen péntekig tartott.
Mikor mi a lányokkal elindultunk az aulában elhelyezett szavazódoboz felé, a felsőbbéves lányok rögtön megkörnyékeztek minket, hogy szavazzunk a rokokóra. Ennek a kérésnek rögtön eleget is tettünk, nemcsak a határozott fellépésük miatt, hanem mert nekem speciel nagyon is tetszettek a rokokó báli ruhák.
A fiúkat annyira nem izgatta a szavazás, nekik szinte mindegy volt, hogy milyen öltönyben kell menniük.
Így hát pénteken ki is hirdették, hogy bizony a bál témája a rokokó lesz. Ezen nagyon senki sem lepődött meg, főleg hogy több lány járt az iskolába, és sokan többször is éltek a szavazati jogukkal.
Szóval meg is beszéltük az osztálybeli lányokkal, plusz Rukával, hogy együtt megyünk ruhát beszerezni szombaton. Ekkor viszont Elis felajánlotta, hogy menjünk hozzájuk, tekintve, hogy az anyukája varrónő, és ilyen ruhát amúgy se könnyű beszerezni.
Ígyhát szombat délután mindnyájan náluk gyülekeztünk.
Elis anyukájának a házukban van a szalonja, szóval rögtön oda is tudtunk menni.
- Nem hiszem el, hogy ilyen csicsás göncökben kell parádéznom! - dühöngött Lyssa, mikor odaértünk.
- Tuti, hogy a lelked mélyén élő lány élvezi ezt - röhögött Dia.
- Haha, attól még lány vagyok, hogy nem vagyok egy barbie baba - vágott vissza csípőből.
- Sziasztok! Gyertek, lemérem a méreteiteket. Elissel már végeztem - köszöntött minket Elis anyukája, mikor beléptünk a helyiségbe. Elis az egyik asztalnál ülve lapozgatott egy magazint. - Ti is addig abból a magazinból nézzetek ruhát. A színeket viszont ti választjátok ki. Valaki jöjjön ide, kezdjük el a méretezést.
- Lyssa, legyél túl rajta - veregette vállon Clar Lyssát.
- Hő, mi van? - méltatlankodott, de már késő volt.
- Oké Lyssa, gyere is. Vetkőzz le fehérneműre, aztán kezdhetjük is - Lyssa erre kelletlenül vetkőzni kezdett, mi meg a magazint kezdtük lapozgatni. - Ti is vetkőzzetek! Így gyorsabban végzünk.
- Dia, mi ez az emojis melltartó? - röhögött Clar.
- Mi van, tök cuki! - értetlenkedett Dia. Én inkább kimaradtam a vitából.
Közben vagy ötször átlapoztuk az egész magazint, de nem jutottunk könnyen dűlőre. Bár egy könyv vastagságú, több száz oldalas, kizárólag abroncsos báli ruhákat felvonultató magazinban ez nem könnyű.
Mikor mindenkinek sikeresen levették a méreteit - váll, kar, körfogat, kosár, derék, csípő - akkor még maradtunk egy ideig, mire mindenki kiválasztotta a tökéletes ruhát magának. Elis már előnyben volt, ő már tegnap kinézte.
Mikor mindenki megtalálta a megfelelőt, elégedetten indultunk haza.
- Akkor jövőhét pénteken elvisszük a ruhákat a suliba, mivel hazajönni már nem tudtok előtte - vázolta fel a tervet Elis anyukája.
- Még egyszer köszönjük - tettem hálálkodva.
- Ugyan, nem tesz semmit. Ez lesz az első bálotok, természetes hogy a tökéletes ruhát készítem nektek!
Otthon mikor végig dőltem az ágyamon, boldogan kezdtem álmodozni a bálról.