Pár nap múlva rendeznek egy bált az iskolában. Mindenki megvan hívva. A Roxfortban az ilyen bálok hagyományok, minden évben megrendezik.
A Nagy teremben ültünk és beszélgettünk a Mardekáros fiúkkal, Linda és Astoria is itt volt.
-Együtt megyünk ugye?-kérdezte Theodore Lindától.
-Igen. -mosolyodott el Linda.
-Mikor is lesz?-kérdeztem.
-Két nap múlva. -mondta Draco.
-Te kit hívsz el Malfoy?-kuncogott Theodore.
-Majd valakit kerítek. -kuncogott Draco.
-Pansy-t. -kuncogott Mattheo.
Erre Draco elmosolyodott és Astoria-ra nézett.
-Te kivel mész Greengrass?-kérdezte Draco.
-Még nem tudom. -vont válat Astoria.
-Mit szólnál hozzám? -mosolygott Draco enyhén.
-Úgy tudtam Pansy-vel mész.-mondta Astoria.
-Veled jobban szeretnék. -mondta Draco.
-Hát, legyen akkor. -kuncogott Astoria.
-Jó válasz. -mondta Draco s Theodore-ra nézett. -Meg is van a párom, látod?
-Látom. -kuncogott Theodore.
-És te megtisztelnél azzal, hogy velem jössz el bálra?-kérdezte vigyorogva Mattheo rám nézve.
-Hát még szép hogy. -mosolyogtam.
-Ó, de jó lesz. -mondta Mattheo.
-Addig veszünk valami ruhát?-kérdeztem Lindáékra nézve.
-Nekem is kéne. -mondta Linda.
-Roxmortsban találunk. -mondta Astoria.
-Valami dögöset. -kuncogott Mattheo.
-Csak is. -nevettem.
Indultunk volna ki a Nagy Teremből, de az ajtónál odajött Seamus Finnigan s vele Ron Weasley.
Mattheo-ék először ignorálták s mentek volna tovább, de Seamus megszólalt.
-Gondoltam jöhetnél velem a bálba, Rebecca. -mondta Seamus.
Erre Theodore elnevette magát, de ők tovább is mentek. Csak Mattheo állt meg.
-Zavarok esetleg?-kérdezte Mattheo gúnyosan odajőve hozzánk.
-Még mindig együtt vagytok?-kérdezte Seamus.
-Én mondtam neked. -forgatta a szemeit Ron.
-Miért ne lennénk együtt?-kérdeztem.
-Mekkora idióta vagy, Finnigan.-gúnyolódott Mattheo.
-Azt hittem a múltkori után szakítasz ezzel a gyilkossal. -mondta Seamus nekem, erre Mattheo hirtelen nekiment s behúzott neki egyet.
-Juj b@szki, Mattheo!-kiabáltam s elkaptam Mattheo karját s visszahúztam.
-Beképzelt barom. -mondta idegesen Seamus.
-Ez egy hülye f@sz, komolyan elhitted, hogy pont veled menne el arra a kib@szott bálra?!-nevetett gúnyosan Mattheo.
-Rohadj meg. -mondta Seamus, erre Ron elhurcolta őt.
Mattheo és én is elindultunk vissza a klubhelyiség felé.
-Ha tudnád milyen jó érzés volt behúzni annak a baromnak egyet. -mondta Mattheo.
-Nem kellett volna balhéznod, de megérdemelte. -kuncogtam.
-Kapnia kellett volna még többet.-mondta. -Komolyan azt hiszik, hogy lesüllyedsz az ők szintjükre.
-Milyen ők szintjükre?-kérdeztem.
-Bocs, ez megint gonosz volt tőlem.-kuncogott. -Csak úgy értem, hogy nem mehetsz el akárkivel.
-Ezért is megyek veled. -mosolyogtam.
-Mert az enyém vagy. -mosolygott, erre én is elmosolyodtam. Visszaértünk a klubhelyiségbe. Felmentem a szobámba s tanultam egy kicsit.
Mattheo Riddle szemszöge
Rebecca miután felment a szobájába a srácokkal maradtam a klubhelyiségbe, ezért úgy döntöttünk, hogy kimegyünk cigizni egyet.
Az udvaron cigiztünk, amikor megpillantottam, ahogy egy nő közeledik. Nagyon ismerős, figyeltem míg bemegy az iskola ajtaján. B@szki, ő Rebecca anyukája. Mit keres itt? Lehet Dumbledor hívta, mert auror és valami ügyet intéznek.
-Jövök vissza mindjárt.-mondtam a többieknek s bementem a nő után.
A folyosón utol is értem őt.
-Jó napot, Rebecca-t keresi?-kérdeztem illedelmesen.
-Szia, öhm ismerjük egymást?-nézett rám zavartan.
-Találkoztunk a vonatállomáson.-magyaráztam, kicsit kínos volt.-Ön Rebecca anyukája.
-Rebecca anyukája?-kérdezte zavartan.
-Igen, vagy nem?-kérdeztem összezavarodva, mostmár tényleg k*rva rosszul érzem magam.
-Jaj, igen. Te a barátja vagy, gondolom.-mondta a nő.
-Igen, Mattheo vagyok.-mosolyogtam enyhén. -Rebecca-hoz jött?
-Öhm, igen, hol találom?-kérdezte a nő.
-Ide hívom, itt várjon. -mondtam s elmentem a klubhelyiségbe.
Rebecca Bennett szemszöge
Tanultam a szobámba, amikor valaki kopogott.
-Gyere. -kiáltottam, erre Mattheo bejött.
-Itt van az édesanyád, hozzád jött.-mondta Mattheo, erre a szívem nagyot dobbant ijedtemben.
-Mi? Miért?-makogtam.
-Nem tudom, menj le hozzá, ott vár a bejáratnál. -mondta Mattheo.
-Oké. -mondtam idegesen s lesiettem a bejárathoz. Mattheo a klubhelyiségben maradt.
Megpillantottam Elizabeth-et, ahogy ott áll az ajtónál.
-Szia. -köszöntem.
-Nem hiszem el, hogy még mindig hazudnom kell miattad. -mondta Elizabeth idegesen.
-Sajnálom, még nem tudtam elmondani neki. -mondtam. -Te mit csinálsz itt?
-A kislányomért jöttem, megsérült a lába, ezért hazaviszem pár napra. -mondta Elizabeth.
-Szegényke, gyógyulást. -mondtam.
-Köszi. Figyelj, el kell mondanod Voldemort fiának mindent, különben esküszöm, hogy én fogom elmondani!-mondta idegesen.
-Elfogom mondani!-mondtam.
-Neked nincs lelkiismeretfurdalásod?-kérdezte.
-Dehogynem! Hidd el, én is elakarom mondani, csak félek, hogy mi lesz majd utána. -mondtam.
-Bármi is lesz, elkell mondanod, megértetted? Többet tényleg nem fogok hazudni miattad! Ha mégegyszer idejön hozzám s azt mondja, hogy az anyád vagyok, akkor abban a helyben elmondok neki mindent. -mondta.
-Rendben, ne aggódj. Többé nem fog odamenni hozzád. -mondtam.
-Én érzem rosszul magam helyetted.-mondta.
-Hidd el, én is rosszul érzem magam.-mondtam. -És még rosszabbul fogom érezni magam, amikor Mattheo elhagy engem az idióta származásom miatt. Nap mint nap hallom, ahogy a sárvérűeket mocskolják és utálják. Szerinted nem érzem rosszul magam emiatt?!
-Ezt te csináltad magadnak, Rebecca. Első perctől felkellett volna vállald, hogy ki vagy. -mondta.
-Akkor sosem ismerhettem volna meg Mattheo-t, most szeretjük egymást, de ez nem történt volna meg, ha tudja, hogy sárvérű vagyok. -mondtam.
-És? Annál jobb. Ez a Riddle fiú csak bajt hoz rád, Rebecca. Ő Voldemort fia, elfelejtetted?-kérdezte Elizabeth.
-Nem érdekel. -mondtam.
-Te bajod, engem sem érdekel. Jobb, ha mindhamarabb elmondasz neki mindent. Most mennem kell, a lányom már biztos vár. -mondta s elment.
Igaza van, teljesen igaza van. Elkell mondanom Mattheo-nak mindent. De hogyan?