Damn Badbabe [Magyar fordítás]

73.rész

Hihetetlen volt, hogy hirtelen mennyire szerettem a sulit. Reggel jó  kedvvel ugrottam ki az ágyból.

Minden Ash körül  forgott a fejemben, így  az  órákon alig bírtam koncentrálni. A szünetekben Matt és Ana alig tudtak velem egy szót beszélni mert a fellegekben jártam.

Ma szerda van, ami azt jelenti, hogy már két napja titkoljuk a suliban a kapcsolatunkat Ashel. De azt már többen észrevehették, hogy barátok vagyunk. Mellettem ült ebédnél, mielőtt elváltunk volna a többiektől és egy búvóhelyet kerestünk, hogy végre kettesben lehessünk.

Most éppen a szekrényemnél álltam kettesben Ashel. Nagyon nehéz volt visszafogni magam, hogy ne ugorjak állandóan a nyakába.

- Akkor következőnek a gyerekrészlegre megyünk a kórházba, majd a régi várromhoz? - bólintottam és rá mosolyogtam. Felőlem örökké tarthatott volna ez a cikksorozat.

Abban a pillanatban Dayna jött oda hozzánk.  Egy kicsit mogorvának tűnt.

- Helló - eközben csak Ashre nézett. - Csak megakartam kérdezni, hogy tetszett-e a Layoutom? - még mindig csak ránézett, mire Ash rámosolygott és bólintott.

- Igen, már megint első osztályú volt! Kösz a fáradozást! - annyira kedves volt vele, de az nem esett le neki, hogy ez nekem milyen érzés volt. Dayna csak úgy ragyogott, majd rám vétett egy győzedelmi pillantást.

Ez a kis dög. Ha tudná... nevettem magamban.

- Igazából azt reméltem, hogy együtt dolgozunk majd rajta. - beszélt tovább és ekkor nagyon össze kellett szedtem magam, nehogy hangosan felröhögjek.

- Oh, hát... - Ash meg volt zavarodva és ezért megigazította a sapkáját. - nem volt valami sok időm. - mondta bocsánatkérően.

- Mégcsak az üzenetemre se válaszoltál. - érre magamban vigyorogtam. Nem tudtam az SMSről, de ő épp nagyon leégette magát.

- Oh, elfelejtettem. - mondta és észrevettem, ahogy egyre jobban megmerevedett. Egy kicsit kárörvendő voltam. Ezt saját magának köszönhette.

Dayna bizonytalanul rám pillantott, mire én csak mosolyogtam.

- Öhm, oké. Majd ... Majd még találkozunk. - mondta. Lenézett a földre, majd elment, miután rám vetett egy mérges pillantást.

Upsz.

Ash utána nézett, majd összeráncolt homlokkal fordult felém.

- Az az érzésem, hogy valamit nem értettem jól. - motyogta.

- Az érzésednek igaza van. - nevettem. Megmondjam neki, hogy Dayna akar tőle valamit?

Még mindig zavarodottnak tűnt, ezért adtam neki egy kis segítséget.

- Eléggé elutasító vagy vele és ez idegesíti szerintem. - vicces volt a zavarodott képe. Büszke voltam rá, hogy nem ment bele Dayna flörtölésébe, még akkor is ha észre sem vette, hogy ez az volt. Legszívesebben megcsókoltam volna ezért.

De az iskola középen voltunk, szóval érre még várhattam.

- Elutasító? Nem értem mit akár mindig a Layouttal. Az az ő munkája nem az enyém.

Erre felnevettem, mert olyan édes volt. Ash szemeiben megláttam az a nézést.

- Itt mindenki előtt akarlak a karjaimba húzni, megcsókolni és megmutatni nekik, hogy az enyém vagy. - suttogta, mire gyorsabb lett a szívverésem.

- Én is ezt akarom, de ...

- Brooke. - fejezte be egy szemforgatással. - El kell mondanod neki végre.