7.rész

7.1K 439 11
                                    

  Most itt álltunk kettesben, egymást nézve és ő nem szólt egy szót sem.   

Kezdtem egyre kellemetlenebbül érezni magam.

-Tehát mi van a cikkemmel, Michael? Nem találtad jónak?

-Sadie, ezt abbahagyhatod. Sajnálom, hogy nem jöttem előbb hozzád, de teljesen meg voltam lepődve. Úgy értem, nekem van egy barátnőm, először tisztáznom kellett magamnak az érzelmeimet. 

Pillanat. Mit hablatyol itt össze-vissza?! És mi köze volt a cikkemnek ahhoz, hogy stressz van a kapcsolatában?

-Teljesen lesokkoltál. Komolyan teljesen túlterhelt voltam és az utolsó napokban csak ezen járt az eszem...

-Stop. Mi a pokolról beszélsz egyáltalán?-előztem meg gyorsan, mert semmit nem értettem. Mielőtt válaszolt, úgy nézett rám, mintha épp egy pofont kapott volna.

-Arról beszélek, amit a cikkedben üzenetként írtál nekem-Még mindig nem értek semmit-Hogy szerelmes vagy belém?-Az utolsó mondat inkább kérdésnek hangzott, mint kijelentésnek.

MI vagyok? Tátva maradt a szám. Teljesen meghibbant?

-Ezt én nem írtam!-együtt érzően rám mosolygott. Most legszívesebben letöröltem volna az arcáról ezt a női mosolyt. 

-Sadie, nem kell letagadnod. Ez oké, el fogunk boldogulni vele. A barátnőmmel fogok maradni. Sajnálom, de eldöntöttem. 

-Nem kell sajnálnod. Soha nem akartalak-Nem tudtam felfogni, mi történik itt. Hogyan...

-Kibaszott rohadék!-kiáltottam, mikor rájöttem.

-Nem kell rögtön leszidnod-nézett rám Michael betegen, mire én csak leintettem. 

-Nem te, hanem Ash. Ash írta azt, nem én. Nem vagyok beléd esve, hidd el végre!

Ash. Ez tuti Ash volt, ki más? Dayna biztosan nem. 

Ez a...szemét.

-Nekem most mennem kell Michael-Már félig kint voltam az ajtóból, mikor utánam kiáltott.

-Sadie, várj! Minden oké köztünk?-Még mindig nem hitte el nekem. Remek. 

-Igen, persze. Ne aggódj tényleg!-És már ott sem voltam, hanem rohantam vissza az ebédlőbe. Ash és Brooke még mindig nem mozdultak egy millimétert sem, mióta eljöttem. Durván elhúztam Asht Brooketól és átgondolás nélkül landolt a tenyerem az arcán. Egy brutális fájdalom futott át az egész karomon, de nem érdekelt. Sokkolva bámult Brooke engem, miközben Ash az orrát fogta. Ha! Még vérzik is egy kicsit. 

-Teljesen megőrültél, te bolond?-ordított le engem Ash.

-Ezt inkább nekem kéne kérdeznem tőled. Vagy ki adott kölcsön egy kis személyes megjegyzést a cikkemhez, hm?-Már nagyon pipa voltam. Ilyen mérges még soha életemben nem voltam és legszívesebben még egyet bevertem volna Ashnek, mindegy, hogy közben magamnak is ártottam. 

-Sadie, mi folyik itt?-Megfordultam és Ana, Chase és Matt álltak mögöttem. Rajtuk kívül még más tekintetek is engem és Asht figyeltek. 

-Ash pontosan tudja, mi folyik itt-ránéztem és láttam a csillogást a szemében a győzelme miatt. Lassan odasétáltam hozzá, viszont Ana a vállamra rakta egyik kezét. 

-Sadie, ne...

De én nem hagytam magam megzavarni. Olyan közel mentem hozzá, hogy a mellkasunk összeért. 

-A harc hát legyen harc.

Ezután megfordultam és eljöttem onnan.

***

Egy agresszív drámakirálynő voltam. 

Ezt állította az igazgató, aki természetesen rögtön behívatott engem és Asht az irodájába, mikor hallott a mi kis "verekedésünkről".

-Hogy tehettem volna ezt?-kérdezett Ash engem arrogánsan és felfuvalkodottan. Bosszúsan nyögtem egyet, mikor az igazgató is rám nézett, várva a válaszomat. Épp elmeséltem a...szituációt Michaellel, de természetesen Mr. Conelli nem hitt nekem. 

-Mit tudom én? De elvégre te raktad hozzá a képeket, utána pedig biztos beleszépítgettél a cikkbe is!-Még mindig ultramérges voltam és a szemeim szikrákat szórtak, mikor Ashre néztem. 

-Akkor Daynával kéne szót váltanod-mormogta sokatmondóan, ami engem még jobban felidegesített. 

-Hogy merészeled, te...-kezdtem és felugrottam a székből.

-Na na, csak nyugodtan, Ms. Nichols-próbált csitítgatni az igazgató. 

-Nem, itt nincs semmi nyugalom! Ash a hibás, én nem fogok bocsánatot kérni!-mondtam határozottan, belerúgtam Ash székébe és szélsebesen elhagytam az irodát. Tuti, hogy majd itt kell maradnom büntiben, de ez most mindegy volt. Először Daynát kellett megkeresnem. 

Körülnéztem az üres folyosón, majd az órára pillantottam. Na remek, a következő óra már elkezdődött, szóval Dayna épp Mr. Hoffmannál ül kémián. A legjobb tantárgy a világon, a legjobb tanárral (not). Tuti beírt volna büntire a késésem miatt, ebben biztos voltam. 

Most már csak az volt a kérdés, hogy hol vannak a cuccaim? Könyörögve reméltem, hogy Ana elhozta a táskámat. Gyors ránéztem IPhonemra és láttam, hogy Chase írt nekem. 

Nálam vannak a cuccaid, édes. Gyere és vidd el őket magad ;-)

Ilyen egy hülyét, gondoltam vigyorogva magamban és az osztályteremhez masíroztam. Hirtelen lépteket hallottam mögöttem. Hátrafordultam, de nem volt ott senki. Fura.

További gondolatok nélkül, gyors léptekkel mentem az osztályterem felé és felkészültem egy leszidásra Mr. Hoffmanntól. 

Damn Badbabe [Magyar fordítás]Where stories live. Discover now