Damn Badbabe [Magyar fordítás]

65.rész

Ash szemszöge:

- Köszönöm. - vettem el a jegyeket és mentem a bejárathoz. A blokkot kidobtam a kukába.

Sadie azt hitte, hogy mindegyiket megtartottam, így az iskola majd visszafizetheti nekünk a költséget. De ez nem így volt. Soha nem is volt. De erről nem kellett tudnia.

Zsebre tettem a kezeimet és így néztem körül a hallban. Már most unatkoztam. Csak öreg embereket láttam, akik ugyanúgy unottan sétáltak a képek közt. Fáradtnak is tűntek. Az órámra néztem és megráztam a fejem. Ez egy esti kiállítás volt és már kint is sötét volt. Ki megy este egy sivár kiállításra?? Ennél márcsak jobb jöhet.

A művészet sosem érdekelt annyira. Ezért reméltem, hogy a fotósok munkái miatt legalább megérte eljönni. Az elvont szobrokhoz semmi kedvem nem volt, mert sosem értettem a lényegüket és kényelmetlenül is éreztem magam mellettük. Remélhetőleg nem lesz sok ezekből.

A tekintetem a bejáratra vándorolt, amelyiken Sadie bármelyik percben betoppanhatott. Felsóhajtottam és lenéztem a cipőmre. Annyira fel tudott idegesíteni ez a lány, hogy az már nem volt normális. Nem értette egyszerűen a szitut. Hogy mennyire fájt minden egyes alkalommal, mikor láttam őt. Higy mennyire meg akartam érinteni és csókolni minden egyes alkalommal, mikor láttam őt.

De hogyan csinálhattam volna? Hisz nem mondtam el soha neki. Mutatni próbáltam, de nem esett le neki a jel. A nővére miatt. Vagy Chase miatt.

Belül felhorkantottam, mikor arra a tökfejre gondoltam. Annyira utáltam, azért, amiért az utamba állt.

Ezen a héten csak egyszer láttam őket együtt a suliban. Hétfőn, mikor egy hosszú öleléssel köszöntötték egymást. Ez már elég is volt nekem. Többet nem kellett és nem is akartam látni. És a suliban könnyű volt elkerülni bizonyos embereket.

Flörtöltem Sadievel és ezt ő nem csak észrevette, de még vissza is flörtölt. De mindig, ha már elértünk volna valamit, visszavonult. Mert nem tudta ezt megtenni a nővérével.

Meg tudtam volna ölni magam azért, amiért együtt voltam Brookeal. Akkor még az volt a célom, hogy megutáltassam vele magam. Ezzel magamnak is rosszat tettem és tönkre tettem az összes lehetőségünket.

Talán ő is csak egy rossz kifogásnak használta Brooket. A sok jel ellenére, hogy talán érez valamit irántam, most Chasel van együtt.

Felnéztem és abban a pillanatban lépett be Sadie. Gyönyörű volt és kissé arrogáns mint mindig, de egy kis bizonytalanság is felismerhető volt a szemeiben. Fekete haspóló, laza szoknya, bőrdzseki... Egyszerűen tudta, hogy hogyan öltözzön, ha össze akart zavarni engem.

A szeme nyitott könyv volt számomra. Mint mindig is. Csak egyetlen egyszer ismertem félre a tekintetét. Mikor bevallottam neki, hogy szeretem. Még máig az alkoholt hibáztatom, különben nem láttam volna azt a szemeiben, ami ott sem volt.

Engem keresve körbenézett és mikor megtalált és elindult felém, még valamit észrevettem a szemeiben. Fájdalmat és dühöt. Sóhajtottam ez a robbanó kombináció miatt. Ma össze akartam szedni magam és nem egy disznóként viselkedni. Hogy fog-e menni azt majd meglátjuk.

- Szia. - köszönt.

- Szia. - mondtam lazán, majd elővettem a jegyeket. - Már be is mehetünk. - erre már el is indultam a kiállítás felé.

- Király. - fonta össze karjait és úgy ment el mellettem. Nem tudtam visszafogni magam, ezért lecsekkoltam hátulról. Megáztam a fejem és megpróbáltam elrendezni a gondolataimat. Azok a hosszú lábak, az a segg (ami a bulin még a kezemben is volt), az edzett hasa és az édes mellei nem hozzám tartoztak.