NCT oneshots

Dojae+Luwoo

Jaehyun:

Végetért az Amerikai turnénk a WayV tagok is visszajöttek Koreába szóval minden mehetett úgy mint régen. A cég úgy volt vele, hogy megérdemelünk egy kis pihenést, ezért kaptunk egy pár szabadnapot. Taeyong ezen felbuzdulva kitalálta, hogy menjünk el valamerre, amihez bevallom nincsen igazán kedvem. Szerencsémre nem csak én voltam ezen a meglátásom, hanem drága párom Doyoung, Lucas és Jungwoo is. Doyoung elve sem az a nagyon kimozdulós ember, szóval ezen nem lepődtem meg. Jungwoo és Lucas, pedig mióta visszajöttünk igen csak össze vannak nőve. Nagyon gyanúsak nekem azok ketten.

A többiek elhagyták a dormot én, pedig bementem a nappaliba, ahol Doyoung éppen valami zenecsatornát nézett.

-Na és mit csináljunk amíg a többiek nincsenek itthon?-ültem le mellé.

-Nem tudom, de ne gondolj semmi perverzre-magyarázta, mire nekem leesett, hogy mennyire félreérthető dolgot is mondtam.

-Figyelj. Nem úgy értettem. Lehet nem hiszed el, de tényleg meg sem fordult az a fejembe-mentegetőztem, mire csak mosolyogva megforgatta a szemét.

-Ezesetben sem tudom mit kéne csinálni. Engem igazából legjobban az érdekel, hogy Lucas meg Jungwoo mikor vall már a másiknak.-nagyarázta.

-Akkor neked is feltűnt-mondtam.

-Persze egyértelmű volt. Azok ketten teljesen elvannak varázsolva, mikor együtt vannak, csak nem mernek lépni. Jungwoon nem lepődök meg, mert ő mindig ilyen félénk, de Lucas léphetne. Mondjuk lehet nem tudja mit csináljon. Tiszta te-mosolygott rám.

-Mi? Én teljesen jól a tudtodra adtam, hogy mit érzek-háborodtam fel.

-Ó igen? Ezért tartott vagy fél évig még kinyögted ugye?-magyarázta, mire csak szégyenembe lehajtottam a fejem.

-Na amúgy meg te is valhattál volna.-kerestem a kifogásokat, mire megint csak megforgatta a fejét ,majd odacsúszott hozzám és az ölembe fészkelte magát úgy, hogy velem szembe kerüljön. Utána, pedig szép lassan az ajkaimra tapadt.

Karjaimat a derekán pihentettem és próbáltam még jobban az ölembe húzni, mert éreztem, hogy nem ül rajtam teljes testsúllyával. Mikor ez megtörtént sajnos ismét meg kellett állapítanom, hogy Doyoung túlságosan könnyű.

-Nyuszi. Többett kéne enned. Túlságosan könnyű vagy.-aggodalmaskodtam, mikor elváltam párnáitól, majd lágy puszikkal hintettem be nyakát.

-Te is tudod, hogy ilyen genetikám. Így is rengeteget eszek, de ha ezen múlik simán eszek többett, de ezzel most ne foglakozz.-tapasztotta össze megint az ajkainkat.

-Hyungok! Ohh bocsi megzavartalak valamibe?-jelent meg Lucas is a nappaliba.

-Hát meg, de mindegy mondjad-mászott le az ölemből Doyoung.

-Na szóval, arra gondoltunk, hogy felelsz vagy merszezhetnénk, ha ti is akartok.

Én csak elvigyordtam és ránéztem Doyoungra, aki szintúgy nem tudta a görbületet eltűntetni az arcáról.

-Persze benne vagyunk-keltem fel a kanapéról, majd elmentem egy üvegért a konyhába. Mire visszamentem már mindannyian készen álltak, arra, hogy elkezdjük.

-Na ki kezd?-kérdeztem miközben leültem Doyoung mellé.

-Majd én-szólalt meg Lucas, majd már pörgette is meg az üveget.

-Doyoung. Felesz vagy mersz?-kérdezte mosolyogva.

-Hmm. Felelek.-mondta.

-Na izgalmat akarok na.-nyafogott-Mindegy ezt már meg akartam kérdezni, hogy és mikor jöttetek össze Jaehyun-hyunggal?-mutatott rám.