NCT oneshots

Markhyuck

Az NCT Dreamben elég nehezen alakultak meg a kapcsolatok. Mark és Haechan sem valami egyszerű körülmények között jött össze, annak ellenér, hogy most mennyire tökéletes összhangban vannak. Bár a csapatban már mindenki tudta az elején, hogy a Markhyuck is real, sőt még a rajongók is sejtettek valamit. Csak az a két ember nem akarta felválalni az érzéseiket. Ez a Touch forgatásán teljesen megváltozott.

Touch forgatása:

Mark idegesen nézte Jaehyun és Haechan közös jelenetét. Valami különös szorító érzés volt a mellkasába, ami nem akart elmúlni. Utálta, amikor valaki saját magán kívül ilyen közel van a 127 maknaéához. Legbelül tudta, hogy ez a féltékenység, viszont ezt még nem merte magának sem bevallani. Tudta, hogy töbett érez a fiatalabb iránt, mint barátság, de nem akarta ezzel tönkre tenni a mostanára már testvérire szövődött kapcsolatukat. Így csak sötét tekintettel figyelte maga előtt az eseményeket és várta, hogy végre vége legyen. Taeyong meglátta azt, hogy a fiatal rapper mennyire megvetően nézi az éppen szereplő két embert, ezért odasétált a fiatalhoz és vállára tette a kezét.

-Miért nem vallasz már Hyucknak?-kérdezte a leader, mire Mark csak megremegett, majd sóhajtott egy nagyot.

-Miért kéne vallanom neki, hyung?-kérdezte a kanadai ártatlanul, mire a vezető csak megforgatta a szemét.

-Mark. Látjuk, hogy mennyire odavagy érte. Most is úgy nézel Jaehyunra, mintha meg akarnád ölni, annak ellenére, hogy tudod neki ott van Doyoung-kuncogott Taeyong. A fiatalabb csak elpirulva hajtotta le a fejét.

-De mivan, ha ő nem érez így? Mi van ha tönkreteszem a barátságunkat? Ha megutál engem? Mit fogok én kezdeni ha elveszítem?-kérdezgette kétségbeesetten-Félek, hyung.-halkult el végül a hangja. Taeyong csak megértően megszorította a vállát.

-Nem fog megutálni. Ne aggódj. Úgy ismered Hyuckot, mint, aki képes lenne bárkit is utálni. Főleg téged? Mark nem legyél nevetséges.-mondta, majd otthagyta, Markot gondolkodni.

Mindeközben Haechan én Jaehyun is végeztek. A fiatalabb leült a monitor elé, hogy megnézze, hogy eddig milyen a videó. Egy darabig tetszett neki, míg meg nem látta Mark és Taeyong párosát. Ennél a résznél elkomorodott és idegesen nézte a képernyőt. Nem szereti, mikor Mark a többi tagot ölelgeti, bár nem meri elmondani az idősebbnek. Hirtelen meghallotta, ahogy eléraknak egy széket melyre aztán Jaehyun lelült.

-Miért vagy ideges, Hyuckie?-érdeklődött, mire Haechan megmerevedett. Ennyire látszana rajta?

-Nem vagyok ideges, hyung. Nem értem miből gondolod.-motyogta, de kerülte a szemkontaktust. Jaehyun, erre csak megrázta a fejét.

-Akkor miért vam ökölbe a kezed?-kérdezte az idősebb, mire Donghyuck lenézett a kezére, ami akarata ellenére is ökölbe volt szorítva.

-E-ez semmi hyung-dadogta a maknae.
Ekkor jelent meg Jaehyun mögött Doyoung, aki párja nyaka köré fonta a karját, fejét pedig a másik feje tetején pihentette.

-Miről van szó? Miért vagy ilyen ideges Donghyuckie?-kérdezte Doyoung párja hajába temetve arcát.

-Semmi különös, hyung. Jól vagyok.-próbálta terelni a témát, Haechan bár tisztában volt vele, hogy Doyoung mennyire figyelmes és anyáskodó. Biztos volt benne, hogy ennyivel nem lehetett meggyőzni őt.

-Mark miatt van?-kérdezte meg végül Jaehyun, mire Haechan felkapta a fejét és sajnos tudta, hogy ezzel bukott le.

-Igen-suttogta és legszívesebben eltűnt volna a föld színéről.

-Jajj Hyuckie-emelete fel fejét Jaehyun fürtjei közül Doyoung, majd odasétált a maknaéhoz.-Mondd el neki mit érzel-mondta megértőem Doyoung, majd leggugolt elé, kezét pedig rátette a legfiatalabb térdére.-Nézz rám Donghyuck-mondta, majd mikor, Hyuck ráemelte tekintetét folytatta.-Sokkal jobbat tenne a lelkednek, ha elmondanád neki. Tudom, hogy izgulsz, de így jobb lenne-nyugtatgatta a fiatalabbatt.

-Hyung. Én nem ideges vagyok, hanem egyszerűen félek. Nem csak az elutasítástól, hanem, attól is, hogy mi lesz, ha véletlen összeveszünk. Nem akarom, hogy ez a banda kárára menjen.-kezdtek el potyogni a maknae könnyei.

-Haechan ne sírj kérlek. Figyelj! Szereted Markot?-kérdezte nyersen az idősebb, mire a síró fiú csak bólogatott.-Akkor nem foglalkozz azzal, hogy mi lesz. Hanem azzal, hogy most vele akarsz boldog lenni. Én is így voltam Jaehyunnal és most nézz ránk. Boldogok vagyunk együtt és közösen átjutunk a problémákon, nehézségeken. Ha meg tényleg bekövetkezne az, hogy összevesztek, akkor is megoldjuk valahogy, ne aggódj.-nyutatgatta az idősebb a még mindig pityergő Haechant. A maknae hirtelen megölelte Doyoungot, aki csak mosolyogva simogatta, annak selymes haját.

-Köszönöm, hyung. Szeretlek-motyogta Haechan Doyoung pólójába.

-Én is téged Hyuckie. Na de most menj és beszélj Markkal-mondta nevetve Doyoung, majd egy utolsó bátorító mosolyt küldött Hyuck felé, aki már rohant is megkeresni Markot.-Milyen gyorsan felnőnek-mondta Doyoung Jaehyunnak, aki megforgatta a szemét.

-Ne kezd el te is nyuszi. Elég lesz majd Tentől és Taeyongtól hallgatnom azt, hogy: "a fiaim végre fenőttek!" Jajj atyám.-morogta Jae, mire az idősebb csak elmosolyodott, majd beleült párja ölébe és egy gyors csókot nyomott ajkára, ezzel ismét előhozva a nyugodt Jaehyunt.

Haechan éppen csak lépett be az öltözőbe, mikor valakinek neki ütközött. Felkapta a tekintetét, hogy ki volt a szerencsétlen akinek nekiment és meglátta Mark mosolygó arcát.

-Hyuck pont téged kerestelek jó, hogy jöttél-mosolygott tovább és megfogva Haechan kezét vezette be az öltözöbe a kisebbet. Leültette a fiatalabatt egy székbe, majd ő is elment egy másikért, hogy szembe tudjon vele ülni. Mikor visszaért és helyetfoglalt megint keze közé fogta a maknae kicsi kezeit, aki beleremegett az idősebb minden érintésében.

-Mit akarsz mondani, Mark?-kérdezte megszeppenve Hyuck, mire a rapper egy mély levegőt vett, majd kifújta azt.

-Szóval. Mi legjobb barátok vagyunk ugye?-kérdezte az idősebb. A másik fiú csak bólintott és várta, hogy Mark folytassa, mert elképzelni nem tudta mit akar.-És megigéred, hogy semmiféleképpen nem fogsz utálni és elitélni?-erre is csak bólintás volt a válasz.-Na akkor, Hyuck sajnálom, de azt hiszem és kedvellek nagyon is..és nem úgy mint egy legjobb barátot..Hanem szerelmesen-hajtotta le a fejét a kanadai. Haechan szeme kiszélesedett és elkezdett bekönnyezni, majd szája elé kapta a kezét. Ezt az idősebb észerevette és pánikolva ölelte át a kisebbet.-Mi a baj, Hyuckie? Kérlek ne haragudj! Nem akartam tönkretenni a barátságunkat. Sajnálom-suttogta Mark, mire Haechan eltolta magától és mélyen a szemébe mézett.

-Mark én is szeretlek. El sem hiszed mennyire boldog vagyok most-kezdtek megint potyogni a könnyei. Mark csak elképedve állt, majd fogta magát és átölelte a kis vokalistát.-Mondd, hogy nem álmodok, Mark kérlek-sírt még mindig.

-Ez a valóság Hyuck, de, ha nem hiszed el, akkor bebizonyítom-mondta Mark, majd közelebb hajolt a fiatalabb vörös arcához. Mikor már csak pár centi választotta el az ajkaikat, Mark megállt.-Megcsókolhatlak?-kérdezte ártatlanul, mint egy öt éves.

-Erre vártam már mióta-mondta a fiatalabb, majd Mark nyakára fonta a karjait és lehúzta magához egy csókra. Mindketten hihetetlenül boldogok voltak, hogy végre sikerült bevallaniuk az érzéseiket a másiknak. A többi tag az ajtóból csöndben figyelte az eseményeket, majd mosolyogva otthagyták a két maknaét, hadd élvezzék ki egymást.

Így történt, hogy Mark és Donghyuck végre valahára szerelmet valott egymásnak. Hyungjaiknak köszönhetik azt ahol most tartanak.

Jelen:

-Sunshine-szólt Mark a kanapén ülve párjának, aki a konyhában éppen csinált valamit a 127 tagoknak.

-Igen?-kérdezett vissza egy rá jellemző aranyos mosoly kísértében.

-Ma este itt alszol velem ugye?-kérdezte, Mark és próbált minél édesebbnek tünni. A fiatalabb csak tovább mosolygott, majd beleült Mark ölébe.

-Természetesen. Holnap nincs Dream próba ezért végre veled lehetek-mondta Donghyuck, mire Mark átölelte és közelebb húzta magához, hogy egy lágy csókot tudjon nyomni puha ajkaira.

-Annyira szeretlek, Sunshine-temette el arcát párja puha tincsei közé.

-Én is téged, de most meg kell néznem a kaját. Ígérem, ha kész lesz a tied vagyok-nyomott még egy gyors csókot a fiatalabb Mark ajkaira, majd rohant vissza a konyhába. Mark mosolyogva nézett szerelme után és arra gondolt, milyen jól tette, hogy azon a napon valott neki...