Damn Badbabe [Magyar fordítás]

63.rész

Kivettem a szekrényemből a cuccaimat és hárman elindultunk a terem felé. Félúton találkoztunk Chasel, aki szélesen rám mosolygott, majd megölelt. Mikor elvált tőlem, esküszöm, hogy Asht láttam egy folyosóvá bekanyarodni.

Megráztam a fejem. Nem haladtam valami jó felé.

- Szia! - köszöntött. Mikor a szemébe néztem, egy őszinte mosolyt küldtem felé. Megkönnyebbülve vettem észre, hogy Chase és köztem nem volt fura a helyzet.

- Szia. - feleltem vidáman, mielőtt Ana és Matt tovább húztak volna.

Elkezdődött a suli.

***

Nyolc óra elteltével fáradtan sétáltam ki a motoromhoz. Le kéne számolni a hétfőkkel.

Mikor odaértem, Ash motorja az enyém mellett állt. Szóval mégis volt suliban. Tuti megint került engem. A szombati után nem is vártam mást.

Épp elővettem a sisakom, mikor egy árnyék érkezett mellém. Elfordítottam a fejem és Asht láttam meg, aki egy méterre állt tőlem hátat fordítva. Vettem a lapot, de az érzéseim mégis táncoltak.

A fejemet megrázva fordultam vissza és akartam indulni. De aztán meggondoltam magam. Mérgesen Ash felé fordultam, aki épp a sisakját akarta felvenni.

- Tudod Ash, elegem van a kibaszott hangulat ingadozásaidból!

Erre abbahagyta, amit csinált és kérdőn nézett rám, mintha azt kérdezte volna "Mit csináltam már megint?" Ignoráltam a sokkhullamot, amit a kék szemei okoztak bennem.

- Egyik nap még normális vagy velem, a következőn flörtölsz velem, majd ignorálsz, aztán veszekedsz velem, azután hirtelen minden újra rendben van, következő nap meg levegőnek nézel. Nem tudod eldönteni, hogy hogyan bánj velem?!

Reagálás nélkül nézett rám.

- Ki tudod nyitni a szád? - kérdeztem idegesen, miközben megdobtam a sisakommal.

- Nem kell rögtön ilyen agresszívnak lenni. - motyogta vigyorgó szemekkel, de kifejezéstelen arccal.

- Agresszív? Ez itt nem agresszív. - sziszegtem. - Szívesen megmutatom neked mi az az agresszív. - még egyszer megütöttem a sisakommal.

- Azta, tényleg le kéne nyugodnod. - ekkor védekezésképpen kivette a kezemből a sisakot. Utána nyúltam, de felemelte a kezét, így nem értem el.

- Ash, add vissza! - újra megpróbáltam megfogni, de kicsit elfordult, ezért a semmit fogtam meg.

- Különben?

- Különben... - basszus, semmi jó nem ugrott be. Viszont észrevettem a sisakját, amit a másik kezében tartott. Elvettem tőle és hátraléptem egyet. Ash mosolyogva nézett felém.

- Azta, most aztán meglepődtem. - szólalt meg szarkasztikusan. Mindjárt szétrobbanok!

- Mi bajod van? - kérdeztem meg újra.

- Hogy NEKEM mi bajom? - lépett elém. - Ez az örökös ide-oda játékod. De mindegy is, csinálj amit akarsz. - úgy éreztem az összes energiája elveszett. Égetett a tekintetével.

Melyik ide-odáról beszélt? Mit csináltam? Teljesen össze voltam zavarodva.

- Ash mit tettem én ellened? - Tényleg tudni akartam. Mindegy, milyen szituációban voltunk épp, megbántani így sem akartam.

- Sadie, csak felejtsd el. Nem akarok róla beszélni. - meg akart fordulni és felvenni a sisakját, de aztán leesett neki, hogy az enyém van nála, az övé meg nálam. Egy kis ideig a sisakot bámulta, ami a kezében volt, majd odaadta nekem, én meg fele nyújtottam az övét. Odanyúlt érte, de én nem engedtem el.

- Még elő kell rukkolnunk valamivel a következő cikkhez. - ilyen könyvben nem hagyom elmenni. Sóhajtott.

- És mire gondoltál?

- A műkiállítási múzeumra. Minden héten új művészektől vannak kiállítva képek és elég jók.

Erre csak grimaszolt egyet.

- Nézzünk meg képeket, amik lehet, hogy tiszta szarok lesznek? Akkor inkább menjünk a Trashbe. - a Trash Ashel egy igazi kínvallatás lett volna. Inni, táncolni és inni lehetett ott. És táncolni.

És mind tudjuk, hogy ez múltkor hova vezetett.

Nem volt ellenemre egy ismétlés, de a mostani helyzetünket nézve, okosabb lenne, ha nem töltenénk el egy egész éjszakát kettesben egy diszkóban.

- A kiállítás sokkal... kulturáltabb. - próbáltam rávenni őt. Ahogyan vártam, csak felhúzta az egyik szemöldökét. Úgy látszik nem volt lenyűgözve...

Megpróbáltam máshogyan.

- Fotográfusoktól is vannak képek. Gondoltam, biztos érdekelné téged. - tényleg azt hittem, hogy fotósként tetszeni fog ott neki.

- Fogalmad sincs, hogy mi érdekel engem. - motyogta, mire mérges lettem.

- Akkor mond el! Ash, fáj, ahogyan bánsz velem! - tudom, hogy kissé kétségbeesetten jött ez le, de nem -bírtam ki tovább.

- Akkor menj és sírd ki magad Chasenek. - mormogta, majd felvette a sisakját és elhajtott.

Chasenek kisírni magam??? Ez Már megint honnan jött neki?!

Azon gondolkodtam, hogy utána menjek-e, hogy beszélgessünk, de aztán meggondoltam magam. Láthatólag nem lehetett vele értelmesen -beszélgetni, úgyhogy először hagyom hogy inkább lenyugodjon.

De egy cikket akkor is meg kellett még írnunk. A hétvégére el kell döntenünk mit akarunk.

Még mindig ugyan ott álltam, ahol ott hagyott.

Remélhetőleg lenyugszik addig.