Találkozzunk Midgardon [ÁTÍRÁS ALATT]

Új király Asgardban

Loki

A lépcsőn lefele, Gullveiggel az oldalamon, összefutottunk az én Lunámmal. Mindannyian megnyúgodtunk, tisztán tudtunk gondolkodni. Senki sem haragudott senkire... elhatároztam hát, hogy beszélni fogok Thorral. Megint.

-Luna, szivem, kérlek gyere velem. Beszéljün Thorral megint. Együtt. Így talán fog ránk hallgatni.- mondam bizakodó mosollyal.

-Már próbáltuk. Kétszer is. Nem hiszem, hogy ezúttal hatnánk rá.

-Nem bízol bennem?

-De, csak...- közbevágtam. Nem várom meg, hogy befelyezze a mondatot.

-Semmi 'csak'. Most menni fog. Érzem.- majd karon ragadtam és eltűntünk. A trónterem ajtói előtt jelentünk meg újra.

-Akkor próbáljuk újra.- mondta tettetett reménnyel.

-Figyelj csak!- vontam magamra a figyelmét- Lehet, hogy most tenni fogok valamit, amit nem fogsz azonnal érteni. Csak annyit kérek, hogy ne próbálj megállítani, mert biztos vagyok a dolgomban.

-Oké...- kellően összezavartam. Remek! Sóhajtottam egy nagyot, majd beléptem a terembe.

A bátyám szörnyen festett. Hatalmas, kialvatlan szemek, túlterhelt elme, haragos tekintet, képzelhetitek, még mikor meglátott minket. Nem csak a szeme szórt szikrát és nem csak ávitt értelemben. Odaszóltam Hildnek, hogy vonuljon fedezékbe. Elbújt az egyik oszlop mögé.

-Nem is beszélgetni jöttünk, ugye?- válaszul a fejemet ráztam és beugrottam egy másik oszlop mögé.

Szépen a fal mellett osontam, amíg a klónjaim elszórakoztatták és lefoglalták a királyt, így sikerült mellé kerülnöm. Sajnos elszámoltam magamat, mert Thor észrevett. Egy ugrással levett a lábamról és kettőt húzott az oldalamba.
Azok a régi szép idők...
Amikor minden este megvertek az őrök...
Hála nekik kevés fájdalmat érzek már, így Thor ütései meg se kottyantak. Én sem voltam rest, a tenyereimet összecsaptam a fülein, így alig hallott valamit. Két markával a torkomat (thor-komat) kezdte szorongatni, majd összekulcsoltam a lábaimat a karján, és az állát feszítettem a nyakától eltérő irányba. Ezt egy midgardi filmből tanultam. Ez után Thor megemelt, és a földhöz vágott hihetetlen erővel. A gerincemre kapott ütés miatt egyszerűen elhagyott az erőm és egy rongybabához hasonló módon hullottam le a támadóm karjáról. Ő viszont továbbra is kitartóan fojtogatott. A levegő kiszaladt a tüdőmből, majd hirtelen elengedett. Én gyomron rúgtam így leesett rólam.

-Jól vagy?- segített fel Luna- Miután rájöttem, hogy végezni akarsz vele, úgy döntöttem segítek. De még mindig nem értem...

-Majd fogod!- nyögtem válaszul. Odaléptem a holttesthez és kihúztam belőle Luna kardját.

-Zöld vére van az asgardiaknak?- próbált viccelődni, de az időzítést nem találta el.

-Nem. És mielőtt megkérded, nem is kree.- spóroltam neki egy kérdést.

-Hát akkor?

-Scrull*. Alakváltó férgek. Thor sosem jött vissza. Ő még mindig fogoly. És nincs időnk visszahozni a háború előtt. Nekünk kell a sarkunkra állnunk.- a test már nem is hasonlított Thorra. Már zöld színű volt, tele hegekkel.

-Akkor hogyan tudott villámokat szórni?- kérdezte. Nem nézett körül a teremben eléggé.

-A terem telis tele van high-tech cuccokkal, amik képesek a semmiből villámokat generálni. Csak azt nem tudom, Surturnak honnan telt ezekre. Nem hiszem, hogy a scrullok is benne vannak ebben. Csak a tűzóriások és néhány zsoldos.- gondolkodtam hangosan.

-És most akkor hogyan tovább?- jogos kérdés, gondoltam.

-Kiadhatnám magamat Thornak... akkor a nép sem vonakodhatna.- és már át is változtam.

-Ez jó ötlet. Addig én mit csináljak?- állt ott előttem tettre készen.

-Rád bízom a védelem felállítását. Gullveig előre lát mindent, tudni fogja, hogy hol jönnek majd. Számíthatok rád?

-Uram, igen, uram!- felelte katonásan- De ez arcodat kérném vissza egy pillanatra.

Kérésének eleget téve visszaváltoztam egy pillanatra, majd forrón megcsókolt, aztán szárnyat bontott és elrepült. Felteszem, Gullveiget keresi.

Én, Thor képében, elfoglaltam a trónt.
Milyen ironikus...
Ültem már itt a saját képemben, de aztán Thanos kezére kerültem, tehát nem érte meg.
Aztán meghaltam (vagy mégsem), majd Odin képében vettem el a trónt. Az sem érte meg, mert Thor leleplezett.

Most pedig valahol Muspelheim sötét celláiban rohad, ha szerencséje van. Érdekes módon én ritkán kerülök ilyen helyzetekbe. Meg kéne tanulnia kidumálni magát az ilyen szituációkból. Majd adok neki néhány tanácsot...
Az elmélkedésből egy futár rántott ki, aki szó szerint berobbant az ajtón.

-Svartalfheim...- nyögte, levegővétel közben- elesett...- hát akkor mégis csak Surtur célpontja volt.

Offtopic
Scrull- a három alapfaj (kree, scrull, shi'ar) egyike, háborúban állt a kreevel, zöld színű a bőre és képes az alakváltásra. Lásd majd még a Marvel Kapitány-ban.