Damn Badbabe [Magyar fordítás]

60.rész

Megint beletúrtam a hajamba.

Miért történt minden máshogyan? Miért nem váltóztam meg előbb? Minden kibaszottul kicsúszott az irányításomból.

Beléptem az iskolaújsághoz, hogy folytathassam a hobbim. És Sadiet idegesíteni. Annyira feldühíteni, hogy teljesen távol tartsa magát tőlem.

De ez a kibaszott cikksorozat...

A víziparkban teljesen elvesztettem az eszem. Mikor bikiniben felénk jött, az összes torlasz lebomlott bennem. Pedig megígértem magamnak, hogy nem zúgok bele megint.

Mégcsak nem is azért, mert alig volt rajta ruha. Eszméletlen teste volt, de nem tudtam elnyomni azt a kívánságot, hogy ez a test a lelkével együtt az enyém legyen. Sadiet már azelőtt ismertem és szerettem, mielőtt még nővé vált volna. Azt akartam, amit ez a test rejtett.

De a víziparkban az is leesett, hogy még mindig nem volt esélyem nála. Chaset akarta és nem engem.

Felvettem még egy kavicsot és a vízbe dobtam. Mindig is ez a tó volt a kedvenc helyem ebben a zűrös világban. De a varázslat egy része elveszett, mikor Sadie elől elfutottam. Mert majdnem megcsókoltam.

Az időzítés nem volt a megfelelő, ezt tudtam, de már azóta, hogy szakítottam volna Brookeal, az egész testem és gondolatom ki volt éhezve Sadiere.

A fejem alá helyeztem a kezeimet és az eget bámultam.

A francba.

Becsuktam a szemeim és a bulira gondoltam.

A csók.

Egy libabőr futott át rajtam és a szívem hevesen kezdett el verni. Ő is ugyanannyira akarta mint én. Ezt éreztem. Kibaszottul  éreztem!

Később azt hittem, hogy csak ezért csinálta, hogy féltékennyé tegye Chaset. De ahogyan rám nézett, ahogyan viselkedett velem, reménykedve hagyott. Annak ellenére hogy állandóan Brookera gondolt, megláttam a tűzt a gyönyörű szemeiben.

A mostani elég szar magaviseletem ellenére, nem tolt el magától.

De ma... Ennek nem volt semmi értelme!

Először elmesélte nekem a randit Chasel, mintha valami határozott dolgot akart volna ebből kihozni. Azt akarta tudni, hogy mit gondoltam erről? Hogy milyen szívesen összeverném Chaset? Azt akarta, hogy azt mondjam, inkább velem kéne randiznia? Mert szinte úgy tűnt.

Aztán irt egy cikket, amit még mostanáig sem értettem meg. Úgy irt le minket, mintha ugyanazok lettünk volna, mint 5 évvel ezelőtt, 7, 10 évesen. Mintha még mindig olyan szoros lenne a barátságunk. Mintha még mindig ugyanannyit jelentenénk egymásnak.

De az előbb...

Az előbb nem engem, hanem Chaset csókolta.

Ökölbe szorítottam a kezeimet és összeszorítottam az állkapcsom.

Chase nem szerette Sadiet! Chase nem volt szerelmes belé! Ez tisztán látható volt!

Nem értettem, hogyan nem lehet Sadiebe szerelmesnek lenni, de amit Chase igazából akart, az nem tudom mi volt.

Sadie! Még butább lett az elmúlt években? Habár ez lehetetlen volt. Direkt akart ennyire fájdalmat okozni nekem?

Lassan a fűre ültem és a tükörsima tavat néztem, amin néhány csillag visszaverte a nap sugarait.

Sadie hozott egy döntést mindkettőnk számára. És végtére biztos a helyeset.

Sóhajtottam és a kezeimre néztem. Valakivel beszélnem kellett erről. Egy baráttal. Valakivel, aki ismert engem és Sadiet is.