Én és a tükör világ (Undertale) ~Befejezett~

21. Gaster felbukkan

Egy ideje itt élek és nem is olyan rossz. Fell Papsel is kijövök valahogy és mindenki, aki itt él egész energikus. Ami annyiba merül ki, hogy szinte mindenki meg akar ölni kivéve Fell Sanst aki néha nagyon durva tud lenni de egész kedves. Most az erdőben sétálok, mert tagnap elhagytam erre felé fülbe valómat, amit még Metattontól kaptam, de nem az ittenitől, hanem az Undertalestől. Aztán észreveszek az egyik sziklában egy ajtót. Ez eddig nem volt itt. Közelebb megyek és észreveszem az ajtó alól kifolyó fekete folyadékot. Leguggolok, és az ujjammal felszedek egy kicsit. Nem olyan, mint a festék, hanem mint valami nyálka. Valami nagyon nincs rendben. Nyelek egyet és körül nézek, de sehol senki. Veszek egy mély levegőt és kezemet a kilincsre teszem. Lassan benyitok. A szoba halvény fehér fényben úszik és középen egy fekete nyálkából összeállt... valami van. Körülötte földön szinte mindenhol ez a nyálka van. Becsapódik mögöttem az ajtó, amire hátra kapom a fejem és a szívem egyre hevesebben ver.

-(Itt van!) – Mondja a szoba közepén elhelyezkedő egyén. De én nem értem mit akar mondani nem értem milyen nyelven beszél.

- Kösz hogy ide hoztad! – Hallok meg egy mély elég lenéző hangot. Oldalra fordulva egy újabb Sanst látok meg. Fekete dzsekit visel fekete térdig érő farmerrel és a szájából egy cigaretta lóg ki. Az arca valahogy más, ahogy a keze is. Az arcán a két szeméből egy-egy repedés fut. A jobb szeméből, lefelé míg a balból felfelé vezet egy elég mély repedés. A tenyere közepe meg hiányzik. Hátra lépek egyet, de egy nyálkás csáp megragad. Sans közelebb jön és az államnál fogva megemeli a fejem.

- Nem tudom mitől vagy különleges, de innen nem tűnsz valami érdekesnek. – Mondja és elenged.

(Beszélni se tud! De furcsa, ahogy ide került! Még én se tudom pontosan hogy jutott ide, vagyis ebbe az univerzumba.) – Mondja megint a nyálkaszerű lény és közelebb jön. Nyelek egyet amire Sans is felfigyel.

- Ne légy ennyire megijedve még nem tettem semmit. – Mondja, majd a nyálka felé fordul. – Mit gondolsz Gaster mit csináljunk? - Kérdi, de a lény nem reagál, csak engem figyel. – Az én nevem Gaster Sans de a G-t jobban szeretem. – Mondja, de én még ezt sem tudom kimondani. Aztán érzem, ahogy a nyálka alatt rám tekeredik valami. Aztán hirtelen megránt és én a levegőbe kerülök majd valaki kezeibe. Felnézek és Errort látom meg. Letesz, és maga mögé tol.

- Sokáig hagytalak egyedül nem gondolod? - Kérdi tőlem, de szemét nem veszi le az ellenségről.

- Engem nem izgat, a tieid lehetnek Gaster! – Mondja G portált nyit és elmegy. Error próbálj a madzagok segítségével szétvágni Gastert de nem használ. „Segítek!" Mondja T a fejemben. Habozok majd a mutató ujjamon meghosszabbodik a köröm és kezdek bepánikolni. „Csak érints meg vele!" Mondja biztatóan és én közelebb megyek az egyik csáphoz. Bele rakom karmot, amire a csáp elszürkül, megszárad és leseik. A száradás végig megy az egész testén, míg a végén teljesen porrá nem esik szét. „Ne aggódj, nem halt meg szóval siessünk mielőtt magához tér!" Mondja, de alig tudok mozdulni. A fejem hasogat és a látásom se a régi. Térdre esek és gyorsan veszem a levegőt. Majd a torkomhoz teszem a kezem, mert lassan mintha fuldokolni kezdenék. Error mellettem terem és felsegít. Át visz Inkhez bár mint látom ő nincs itthon. Aztán csak pirosat látok és elájulok.

~Error~

Nem hiszem, el megint valami baja van! Mi történt hisz az előbb még jól volt. Biztos a miatt az azé miatt van, amit magába zárt. Vagy valami hasonlót mondott Ink. Aztán teljesen elfog a félelem. A szemei kifordulnak és csak a fehér rész látszik, majd azt beteríti a vér.

- Hé, ez nem vicces Tina térj magadhoz! – Mondom, a vállánál fogva rángatom, de nem segít. Aztán amikor elengedem, a háta megemelkedik, és valami mintha kijönne a szájából. Valami szürke massza vagy mi ömlik ki belőle. Aztán ez abba marad, és a lelke kiemelkedik a testéből, vagyis két lélek. Az ő lelke teljesen karcos és mindenhonnan sebek fedik. A középen lévő repedés pedig mélyebb, mint eddig volt. A másik lélek koromfekete és egy fehér repedés fut végig rajta középen. A két lélek kerülgeti, egymást majd összeütköznek. Ez hatalmas fénnyel jár így eltakarom a szemem, de mikor visszanézek ő már nincs a kanapén.

- Oké, ha eddig nem ölt meg Ink most fog! – Mondom a fejemet fogva.

- Miért kéne megölnöm téged? – Kérdi mögülem Ink. Én bepánikolok és portált nyitva elmegyek. Átnézem szinte az összes dimenziót, de sehol sem találom. Majd eszembe jut egy hely ahol még nem voltam. Littletale ahol mindenki még gyerek.

- Kérlek, mond, hogy itt vagy... - Kérlelem magamban. Aztán oldalra nézve meglátom, ahogy a kis Sansel és Papyrusal játszik. Szélesen mosolyog és jól érzi magát. Meglát, és oda integet, nekem majd felmutatja a hüvelykujját. – Jó mulatást! – Mondom, majd ott hagyom. Ott jó helyen van, de nekem most magyarázkodnom kell Inknek... mit ne mondjak, jobban tetszett, amíg harcoltunk és nem beszéltünk. De Tina miatt egyeztünk ki a békébe, amit gyakran szegek meg, de ez van.

Gaster:

Gaster Sans: