Én és a tükör világ (Undertale) ~Befejezett~

6. Beszélő csontvázak?

Ahogy megfordulok egy nálam talán fél fejel, magasabb kicsit duci csontváz néz vissza rám. Kék szőrme kapucnis kabátot és térdig érő farmert visel. A furcsa az, hogy hiába hord, kabátot egy rózsaszín papucs éktelenkedik a lábán. Egy ideig néz, majd kezet nyújt. Félve, de megfogom, de abban a pillanatban egy fingó hang hallatszik, elemeli a kezét és felmutatja, eddig rejtet kis pukipárnáját. Igazán vicces mondhatom.

- A pukipárna mindig vicces. – Mondja széles mosollyal. – Szia, a nevem Sans. Sans a csontváz. Téged hogy hívnak? – Kérdi zsebre tett kézzel.

- Tina. – Mondom kissé tartózkodva. – Mit csinálsz itt? – Kérdem, bár inkább ő kérdezhetné ezt tőlem.

- Emberekre kéne vadásznom... - Mondja, amire kissé összerezzenek. – De tudod, hogy van ez... nem igazán izgat, hogy elkapok-e valakit vagy sem. – Sóhajtok egyet megkönnyebbülve. Ránézésre nem tűnik, veszélyesnek bár nem vagyok benne biztos, hogy megbízhatok-e benne.

- Akkor szerintem én megyek! – Mondom és elindulnék, de elkapja a kezem.

- Én a helyedben nem mennék egyedül! – Mondja, és óvatosan visszaránt. – Tudod, bár engem nem érdekel az öcsém Papyrus egy ember vadász... fanatikus. Vagy valami hasonló. Ha egyedül mész biztos megtámad! – Mondja, amire csak nyelek egyet.

- Mit csináljak? – Kérdem, amire szélesen elmosolyodik.

- Megviccelhetnénk. Tudod ő még sosem látott embert ezelőtt. De ne aggódj, megígérem, hogy nem lesz bajod. – Mondja kezével gesztikulálva. A tarkómat dörzsölve gondolkodok. Ha egyedül megyek, megtámad, de ha bele megyek ebbe a megviccelős dologba... hát nem is tudom. Ez tűnik a legjobb megoldásnak.

- Legyen, de biztos jó ötlet? – Kérdem de Sans nem válaszol, csak karon ragad és magával húz.

- Gyere ez nagyon vicces lesz! – Mondja maga után rángatva. Egy nagyobb területre érve megáll. Körbe nézve látok egy bódét, aminek a teteje roskadásig van hóval. És egy óriási lámpát. Miért van itt ekkora lámpa?

- Saaans! – Üvölti el magát valaki. Sokkal magasabb hangja van, mint Sansnek.

- Gyorsan a lámpa mögé. – Mondja Sans és én hallgatva rá beszaladok mögé. Óvatosan kikukucskálok és egy jóval magasabb érdekesen öltözött csontvázat látok meg. Idegesen teszi csípőre a kezét.

- Mizu tesó? – Kérdi Sans lazán.

- Mizu? Tudod mizu? Egész nap nem csinálsz, semmit csak ácsorogsz és Grillbynél lógsz! – Kezd toporzékolni.

- Nyugi Papy én igenis dolgozok, szinte vázasra dolgozom magam... csontvázasra! – Felkuncogok, de látszólag a Papy nem igazán kedveli, a vicceket.

- Ez nem vicces Sans! Bármikor lejöhet ide egy ember, és ha elkapom, végre valahára bekerülhetek a Royal Guardba. Akkor megkapom a kellő tiszteletet, ami jár nekem! – Mondja mellkasára téve a kezét a Papy.

- Ez király tesó. –Mondja Sans.

- Az hát! Szóval próbálj meg segíteni, mert most úgy érzem, hogy minden nappal egyre lustább leszel. – Mondja csípőre tett kézzel.

- Én igenis próbálok segíteni. Eddig néztem azt a lámpát... nagyon király az a lámpa, nem akarod közelebbről megnézni? - Kérdi Sans de a Papy nem igazán örül a lámpának. Egy ideig így veszekednek, majd Papy kissé dühösen elmegy.

- Most már kijöhetsz! – Mondja Sans amire ki is jövök.

- Ő volt Papyrus? – Kérdem, amire kicsit kuncogni kezd.

- Igen, de én csak Papynek vagy Papsnek hívom. –Mondja vállait megemelve.

- Biztos jó ötlet megviccelni? – Kérdem kissé aggódva. Lassan be kéne vennem a gyógyszeremet és a stressz csak növeli annak az esélyét, hogy valamit vagy valakit meglássak.

- Ugyan már nem aggódj kölyök minden rendben lesz! – Mondja Sans a fejemet simogatva. Ahogy simogat fájdalmas érzés hasít a mellkasomba. Kezemet a szívemre tapasztom és térde esek. A szívem mintha ki akarna esni a helyéről. – Hé, minden oké? – Kérdi Sans kissé idegesen. Mögé nézve meglátom azt a kislányt, akit a tükörben is. Egyik kezét felém nyújtja és olyan mintha ő fojtogatná a szívem.

- Ne feled, hogy Charaval ellenszegülni nagy butaság! – Mondja eltorzult hangon és keze, amit eddig felém nyújtva tartott ökölbe szorul. Hirtelen fájdalom aztán semmi... érzem, ahogy az arcom a hóba ér és látok még halványan egy kék kabátot és Chara arcán a vigyort, de utána teljes sötétség borul rám.

Sans,  Egyik kedvencem :)

 És Papyrus se maradhat ki :D