Én és a tükör világ (Undertale) ~Befejezett~

1. Előzmények

TinaTurner a nevem és 15 éves vagyok. Hajam barnás a vállam alá ér egy kicsivel,szemem zöld. Szeretek meghúzódni a háttérben és nem igazán szeretek barátkozni.Most kezdem a gimit... új városban. A szüleim elköltöztek külföldre ígyideiglenesen a nagynénémhez költöztem, aki történetesen a gimim igazgatója.

Az új szobámban pakolok ki. Doboz, doboz hátán. A nagynénim Alice is segített egy ideig, de el kellet mennie, dolgozni. Az éjjeli szekrényemre kiteszem az egyik gyógyszeres dobozomat. Egy egész bőröndöm tele van a narancssárga színű dobozkákkal, amik pici fehér tablettákat rejtenek. Leülök a sima fehér ágyamra. Tőlem jobbra van egy hatalmas tv mellette pedig egy számítógép asztal. Mögöttem van az erkély ajtó és a mellet a könyves polcom. Előttem a fürdőbe nyíló és a kijárati ajtó van. Lefekszek és nézem a halovány rózsaszín plafont. A fejem jobbra fordítom. A tv másik oldalán egy hatalmas tükör van, ami még le van takarva. Alice adta, hogy majd feltesszük, a falra mivel fiatal lány vagyok, sok időt fogok előtte tölteni. Ő nem tudja miket látok illetve hogy mik történek velem egy tükör közelében. Nem szeretném elmondani neki, de egyszer, muszáj lesz. Sóhajtok egyet és szememmel a távirányítót keresem. A párnán van így nyújtózkodni kezdek érte ekkor hallok valami hangot. Lassan hátra nézek és a tükörről lejött az őt takaró vászon. Nyelek egyet és közelebb megyek, hogy visszarakjam rá. Megállok, egy pillanatra előtte magamat látom mögöttem minden normális. Ahogy nyúlok, felé én elkezdek szakadozni... mint amikor errort kap egy játék és a kép pixelesé válik, pont úgy kezdek pixelesedni. Hallom a hangját mintha egy tv-n menne a hangyafoci. Visszaszaladok az éjjeli szekrényemhez és a gyógyszeres dobozomból kiveszek úgy kb. 5 db-ot és beveszem. Lenyelem és tekintetem ismét a tükörre siklik. A testem lassan visszatér az eredeti formájába. Utoljára egy hatalmas éles fogakkal tarkított mosolyt látok. Tudom, kihez tartozik és az a valaki még suttog nekem.

- Nem rejtőzhetsz öröké! – Mondja, majd teljesen eltűnik. Alice nyit be és mosollyal arcán és egy dobozkával a kezében jön oda hozzám. A gyógyszeres dobozt a hátam mögé teszem.

- Hoztam egy kis meglepetést neked! – Mondja kezembe nyomva a dobozt. Annyira hirtelen jön, hogy a gyógyszereim a földön landolnak, amire Alice is felfigyel. – Még mindig gyógyszert szedsz? – Kerülöm, a szemkontaktust majd a dobozkát kezdem nézegetni. Kis fa doboz rajta kék és zöld festett minták.

- Ez mi? – Kérdem, mivel nem találom hol kéne ki nyitni. Alice nevetni kezd, majd elmegy. – Kösz a nagy semmit. – Mondom és ledobom az ágyamra a dobozt. Felkapom a távirányítót és bekapcsolom a tv-t. Semmi értelmes nem megy így majdnem az összes csatornát végig pörgetem, mikor eljutok egy híradásig.

- „Manapság elég sok paranormális jelenséget jelentetek be a rendőrségen. Nem tudjuk mi okozhatta vagy okozza, de sok ember állítja, hogy alakokat látnak a tükörben. Először mindenki őrültnek nézte őket, de utána sikerült egy videót készíteni, ami megváltoztat a hozzá állásunkat a dolgokhoz! „ – Mondja, majd a tv egy házi videót mutat. Egy velem egyidős rövid szőke barna szemű fiú áll a tükörrel szemben és csak bámul bele.

- „Biztos, hogy láttál valamit?" – Kérdi az operatőr.

- „Nem hazudok valami történt!" – Mondja a szőke gyerek a kamerát tartó barátja felé fordulva. De a tükör képe ugyan úgy marad. Gonosz vigyor jelenik meg az arcán. Ő az! Kinyúl a tükörből és az üvegbe csapja a gyanútlan fiú arcát. Az operatőr egyből vérző barátjához megy és itt a videó megszakad.

- Ez nem lehet! Nem tudd kijönni! – Pattanok fel és a tükörhöz szaladok. Két kezemmel megragadom és rázni kezdem. – Hogyan? -Kérdem „magamtól". A tükörképem engem ábrázol, majd hullámozni kezd és egy másik én jelenik meg. Szemei és ő maga is forognak. Biztos túlságosan felráztam.

- Nyugi van! – Mondja fejét fogva. – Nem tudom, hogy csinálta vagy, hogy ki mit csinált. Igazat megvallva jó lenne, ha felvilágosítanál mielőtt: HALÁLRA RÁZOL! – Üvölt rám mérgesen. Visszarakom a tükröt a falhoz és törökülésben leülök elé. Ő is ugyan így tesz. Könyökeit a térdére teszi, míg tenyerein pihenteti az állát.

- Error Tina kinyúlt a tükörből! – Mondom a földet nézve.

- Mi? - Kérdi Contrary (ellentét) Tina. – Ez nagyon nem jó! – Mondja, amivel egyet értek.

- És mit csináljunk? – Kérdem, amire elgondolkodik...

Tényleg ti most bizonyára nem vagytok képben. A tükörben magamat látom más dimenziókból. Contrary akit csak Con-nak hívok, a tükörbe van, zárva mert Error bevitte. Error egy nagyon gonosz személy... szívesen látja mások szenvedését és ő az egyik énemnek, aki a dimenziók között tudd utazni. Con is tudd utazni más dimenziók között és ő azon volt eddig, hogy megfékezze Errort. De valahogy mind ketten a tükörvilágban végezték és míg Connal tudok beszélni a többi énem engem, támad, hogy szegyem ki őket onnan. De nem vagyok képes rá így a gyógyszerekkel intézem el, hogy ne lássam, őket illetve ne haljam őket. De így is képesek kinyúlni és keresztbe tenni nekem. Nem mindegyikük, de elég sokan. Persze nem csak"magamat, hanem más tükörbe zárt szellemet és embert is látok. Akárhányszor bele nézek egy tükörbe látok valakit. De ha nem veszem be a gyógyszereim... nos, legyen annyi elég, hogy nagyon rossz következményei lesznek. De hagyjuk ezt most. Ez az egész pár hete történt még nyáron. Azóta elkezdődött a suli, és mint mindig most is egyedül fogyasztom az ebédemet egy eldugottabb padon.