7. Álom

420 31 1
                                    

Lassan kinyitom a szemem, de fehéren kívül mást nem látok. Felülök törökülésbe és körbe nézek, de mindenhol csak fehér. Nem látom se az elejét se a végét... egyedül vagyok. Felállok és elindulok egy irányba. A szívem még mindig fáj, ezért egyik kezem rajta tartom. Hiába megyek, nem látom, hogy haladtam volna.

- Valaki... ? - Kérdem kétségbe esve. Egy kezet érzek a vállamon amire hátra fordulok és egy Sans-et látok meg. Vagyis nem ő az. Az öltözéke inkább hasonlít Papyruséra leszámítva azt hogy a ruhája kék. Szemében két kék csillagot vélek felfedezni.

- Jól vagy? – Kérdi aggódva.

- Nem tudom... félek! – Mondom, de abban a pillanatban a föld eltűnik a lábam alól és zuhanni kezdek. Egyre sötétebb van, de valaki elkap. Felnézve egy Piros és kék, de főleg fekete színben pompázó Sans-el találom magam szembe. Olyan, mint Error Tina... pixelekre esik szét. Csomó Error felirat villódzik a testén. Kékes sárga szemével néz le rám.

- Hát te? – Kérdi meglepően kedvesen.

- Gondoltam beesek... - Mondom viccelődve, de a környezetem darabokra hullik és én a földre esek. Minden fekete nem látok az orromig sem. Feltápászkodok és körbe nézek. Senki sehol... megint. Elég furcsa álom azt meg kell hagyni.

- Mizu? - Kérdezi valaki mellőlem. Oldalra fordítom a fejemet és egy elég rikító színekbe öltözött Sans-et látok. Szemén napszemüveg van amin a Yolo felirat olvasható. Kezei zsebre vannak téve és csak mereven bámul rám.

- M... menő a szemüveged! – Mondom kissé vissza fogottan, amire elvörösödik. Mintha kettévágnák, tűnik el és egy másik Sans lép elő. Kezében egy hatalmas ecset van. Keresztbe, mint a töltényes öv van neki rengeteg festéke és a ruhája meg az arca is tele van festékkel. Meglepetten néz rám.

- Neked nem szabadna itt lenned! – Mondja végül kissé visszafogottan.

- Nekem mondod... ! – Mondom egyik kezemmel a másikat fogva és a földet nézem. Megint belenyilall a fájdalom a szívembe, Térdre esek és szorosan fogom.

- Te jó ég minden re... - Kezd szaladni felém, de én szaggatottan látok majd minden ismét fekete.

A szemeim kipattannak és ijedtemben üvöltök. Felülök és izzad arcomat a tenyerembe teszem. Mi volt ez az álom? Papyrus és Sans ront be a szobába de nem figyelek rájuk. Nem érdekel mit mondanak most egyedül akarok lenni.

- Minden oké?  -Kérdi Sans a vállamra téve a kezét. Én egy határozott mozdulattal ellököm.

- Menyetek el nem akarlak most látni titeket! - Üvöltök rájuk majd fejem ismét a tenyerembe teszem. Lábaim felhúzom és mély levegőket veszek. Csak az ajtó csapódásra figyelek fel amikor mindketten elmennek. Talán túl durva voltam? Később bocsánatot fogok kérni! De most azon kell gondolkodnom hogy mit a jó anyám kínja volt ez az álom. Az a sok féle Sans... az a sok sötétség ami körbe vett

Én és a tükör világ (Undertale) ~Befejezett~Where stories live. Discover now