A földrajz tanárom.

64.

Reggel kipihentnek és tisztának éreztem magam. Akárhányszor a hasamra pillantottam, vagy megsimítottam boldognak éreztem magam, a sok mosolygástól már fájt a szám. Mivel még csak 5 hetes szóval akkora mint egy popcorn, azért akárhonnan nézem a tükörből még nem látszik. A konyhába igyekeztem, hogy mielőtt Hardin felébredne készen legyen a reggeli. Gondoltam összeütök egy pár tojást, mellé bacon-t és megpróbálkozom a palacsintával. Mivel hétfő van, gyorsnak kell lennem ha nem szeretnénk mindketten elkésni az iskolából. Istenem de várom már hogy vége legyen.

Körülbelül fél órával később az asztal már teli volt, íncsiklandozó ételekkel.

Miután elfogyasztottuk Hardinnal a reggelinket, a fürdőbe igyekeztünk hogy megmossuk a fogunkat utána pedig egy leheletnyi sminket tettem fel az arcomra. Mivel már felvoltam öltözve, így a kanapén ülve vártam Hardin-t hogy rendbe szedje magát.

Miután, minden reggeli rutint megcsináltunk a mi házunkhoz indultunk hogy összeszedjem a táskámat, hiszen mivel nem terveztem hogy Hardinnál maradok nem vittem magammal táskát.

Fél nyolckor, Hardin leparkolt a sulinál majd egy érzelmes csókban váltunk el egymástól.

-Vigyázzatok magatokra! -suttogta a fülembe Hardint, mire kirázott a hideg

-Te is vigyázz magadra, Apuci! -suttogtam én is a fülébe majd felkacagtam.

Mosolyogva sétáltam befelé az iskola ajtón, majd bejelentkeztem a kártyácskámmal s feltipegtem a lépcsőn hogy az első órám kezdetét vegye.

*

-Milyen volt a mai napod? -adott egy csókot Hardin, majd becsaptam a kocsi ajtót magam után s megforgattam a szemeimet

-Ne is mondd. Szét megy a fejem, és nagyon álmos vagyok. Egésznap csak azt hajtogatták a tanárok, hogy KÉT HÉT MÚLVA ÉRETSÉGI, KEZDJETEK EL TANULNI MERT AMIT TI TUDTOK AZT MÉG A KACSA IS TUDJA -téptem bele a hajamba majd hátra dobtam az ülésre a táskám

-Akkor most felvesszük a maradék cuccodat nálatok, aztán hazamegyünk míg te veszel egy melegfürdőt addig rendelek kaját -taposott rá a gázra Hardin mire én felnevettem

-Azt hittem nagyon romantikus leszel, és FŐZŐL kaját -nevettem továbbra is majd felhúztam a lábaimat a kifelé bámultam a kocsiból

-Hát azért ne bízd el ennyire magad -nevetett fel, most már Ő is

-Terhes vagyok akkor is -nyavalyogtam neki mire ő feltartotta a mutató ujját

-Épp ez az, terhes vagy. Nem beteg!

-Csak vicceltem, naaaaa -simítottam végig a karján, majd hirtelen összerándult a gyomrom. Mi van, ha akkor jönnek elő Hardin kitörései mikor már nagy lesz a pocakom, így baja is eshet a babának. Biztos jó ötlet volt ez nekünk? Pont most? Hátra nyúltam a táskámhoz majd kivettem belőle a szendvicsemnek a zacskóját és engedtem hogy kijöjjön belőlem az aminek ki kell hogy jöjjön.

Hardin amint észre vette hogy valami nem oké, az út szélére állt s ijedten rám nézett.

-Holly.. Istenem -simított végig a hátamon

-Minden oké, ez ezzel jár -csavartam rá egy csomót a zacskóra majd egy másik táskába tettem bele amit letettem a lábamhoz s ittam egy kis üdítőt amit Hardin adott.

-Mehetünk -suttogtam Hardinnak, majd hátra dőltem az ülésben s lehunytam a szemeimet.

*

-Ne haragudj Hardin -suttogtam a nyakába miközben két kajával a derekamat ölelte

-Miért haragudnék?

-Mert elrontottam az életed -sírtam továbbra is

-Kicsim, nem rontottad el. Veled szeretnék lenni életem végéig, mindegy hogy mikor jött volna a baba. Örülök hogy így történt -nyomott egy csókot a homlokomra.

-Úgy szeretlek Hardin. Kérlek soha ne hagyj el -motyogtam a nyakába, majd erősen szorítottam magamhoz

-Nem foglak. Örökre együtt, szerelmem! -emelte fel mutató ujjával az államat, majd egy csókot nyomott az ajkaimra