A földrajz tanárom.

59.

Össze vissza futkároztam a házban hiszen 5 perc múlva fél hét lesz és Hardin mindig előbb érkezik mint kéne. A fejemhez kaptam, s lassan végig néztem a lakáson hogy biztosan meg-e van mindenem amire szükségem lesz ma este, az asztalhoz léptem hogy felvegyem a telefonomat s zsebre tegyem mikor megcsörrent a csengő. Összeszorítottam a szemeimet, s az ajtóig sprinteltem.

-Szia -vágtam ki az ajtót majd Hardinra pillantottam aki elmosolyodott s egy homlok puszit adott

-Szia, készen vagy? -beszélt lágy hangon, majd eléggé feltűnően végig nézett rajtam mire éreztem hogy az arcom felveszi a legpirosabb árnyalatot a bolygón.

-Igen azt hiszem -sütöttem le a szemeimet, mire Hardin felkuncogott

-Izgulsz?

-Egy kicsit -mutattam az ujjaimmal, majd felnevettem. Olyan érzésem volt mint mikor először találkoztunk, ragyogott az arcom és folyton nevettem vagy mosolyogtam.

-Nem kell, bár bevallom kissé nekem is remeg a kezem -nevetett fel, majd megmutatta. Annyira édesnek tartottam.

Pár perccel később már az autóban ültünk, és minden féléről beszélgettünk. A rádióban mikor a kedvenc közös zenénk ment csak úgy mozoghatott az autó a furcsa tánc mozdulatainktól. Kifelé bámultam az ablakon s kiabáltam a zenét Hardinnal együtt, mire lefékezett egy gyönyörű étterem előtt s csak arra lettem figyelmes hogy lekapcsolja a zenét viszont én továbbra is kiabálom a dalszöveget.

-Hé, ez nem volt szép -boxoltam bele a karjába óvatosan, mire mindketten felnevettünk

-Még csoda, hogy az ablakom nem tört ki -morgott, mire felhúzott szemöldökkel ránéztem

-A te hangodtól? Ó, igen én is csodálom -nevettem fel, mire Hardin nevetve átkarolt s továbbra is így gyalogoltunk az étterem bejárata felé.

Az ajtóban egy öltönyben lévő férfi állt.

-Jó estét!

-Jó estét -feleltük kórusban Hardinnal, mire egymásra pillantottunk

-Hardin Styles névre foglaltunk asztalt -nézett a hapsira Hardin, mire a férfi bólintott s egy lista szerűséget kezdett el nézni, majd bepillantott az étterembe s elmutogatta hogy hol van az asztalunk.

Hardin annyira figyelmes volt hogy kihúzta előttem a széket, s előre már rendelve volt egy-egy pohár vörösbor.

-Hardin. Le a kalappal előtted. Bár a meki is megtette volna -kacagtam fel, mire Hardin kihúzta magát s megigazította öltönyét mire mellhasára vezettem a tekintetem. Annyira feketék voltak a tattoi hogy átütöttek a fehér ingjén, amitől még vonzóbbnak tűnt.

-De azért remélem ez is tetszik -mosolyodott el, mire egy aprót bólogattam

-Mit szeretnél enni? -kérdezte tőlem, miközben a kezembe adott egy étlapot s a kezébe vett ő is egyet majd lapozgatni kezdte

-Hamburger van itt? -suttogtam, mire Hardin rám pillantott s felnevetett

-Étterem. Egyél valami olyat amit nem mindennap eszel -suttogta továbbra is mire nevetve bólintottam s lapozgatni kezdtem. Minden annyira drága volt, már megszoktam hogy 250ft egy sajtburger. Egy pár percen belül megjelent egy pincér mellettünk mire félve bólintottam Hardinra hogy Ő kérjen először.

-Egy steaket kérek -nézett sármosan a pincér lányra, mire kissé megrepedt a szívem, a csaj rám nézett mire Hardinra pillantottam

-Én is steaket kérnék -mosolyodtam el, mire a csaj egy aprót bólintott s felírta a rendelés majd elillant.

-Biztos steaket szeretnél enni? -nézett rám furcsán Hardin, majd beleivott a bórjába

-Hardin, gőzöm sincs nem szoktam éttermekbe járni -sóhajtottam fel, majd kihúztam magam s rápillantottam a telefonomra

-Oké oké -nevetett fel, mire összeráncoltam a szemöldököm. Nem értettem a viccet.

-Hiányoztam? -suttogta, mire felnéztem a telefonomból, s Hardinra pillantottam aki kissé neki volt dőlve az asztalnak, szemei csillogtak és a szája sarkában ott bujkált a folytonos mosoly. Annyira... Gyönyörű volt. Válaszképp csak egyet bólintottam, mire Hardin elmosolyodott s közelebb hajolt hozzám

-Te is nekem, állatira -lassan ejtette ki a szavakat, s meleg lehelete csiklandozta az érzékeny területet a fülem mögött. Egy csókot adott a fülem mögé, mire kirázott a hideg amit ő is észre vett s megvillogtatta gyönyörű fogsorát.

1.szerinted kifognak békülni??