Egészen reggel tizenegyig aludtunk, így dél felé indultunk el, hogy magunk mögött hagyjuk Franciaországot. Meg kell mondjam, hogy már évek óta nem aludtam ilyen jót, mint a tegnapi nap után, és ez vagy az alkoholnak, vagy a lánykérésnek köszönhető.
A Luxemburg felé tartó úton, végig a zöld szántóföldeket, és a kis falvakat bámultam, vagy a gyűrűmben csodálkoztam. Tegnap este volt egy kis félelmem azzal kapcsolatban, hogy elaludjak-e, mert attól tartottam, hogy amikor elalszom, akkor kelek fel igazából, és kiderül, hogy az egész csak egy álom volt. De nem volt az. Reggel ébredés után egyből az volt az első dolgom, hogy megérintsem a karikát az ujjamon.
Luxemburgban egyáltalán nem tervezünk időt tölteni, csak a Pont Adolphe hídról akarjuk megnézni a kilátást a völgybe. Utána már tovább is robogunk Frankfurtba, azaz Németországba.
Luxemburg - értem ez alatt a fővárost - épületei nagyon egyhangúak, mivel mindegyik egymagas, kétemeletes kockaház, szigorúan négyzet alakú ablakokkal. A belváros viszont már kezd színesedni, itt már sokkal inkább haladunk el magas barnatéglás épületek és üzletek között. Az egymással szemező bankok tetszenek a legjobban, mert ezek akár paloták is lehetnének.
Itt keresünk egy parkolót, és gyalog rámegyünk a hídra, mert alig tizenöt méterre van csak innen, így percek alatt már a közepén is állhatunk.
A mély völgy mentén előbukkanak kisebb házak a fák sűrűjéből, valamint innen a város másik oldalán lévő magas tornyok is tökéletesen láthatóak. Igazából a kilátás innen megérdemel egy tíz pontot.
Mia csinál egy rövid videót a fejfájása ellenére csak azért, hogy innen is legyen valami, majd lassan tovább is állunk, és indulhatunk megközelíteni a német határátkelőt.
YOU ARE READING
Európai nyár(Befejezett)
Teen FictionKészen állsz életed nyarára? Felfedezted már Bécst egy bevásárlókocsiban? Tettél ketchupot a spagettire olaszországban? Vagy Kardoztál bagettel Franciaországban? Négy Budapesti Filmszakos hallgató nekivág Európa meghódításának egy autóban ülve, mikö...
