Csak feküdtem az ágyamon, és néztem ki a fejemből. Egyedül éreztem magam, és egyedül is voltam. Anyuék vissza mentek Caliba, Hardinról pedig még mindig nincs semmi hír, már elmentem a házához is de az ajtó zárva van, és a sötétítők be vannak húzva. Ha elutazott volna, biztosan szólt volna, hiszen nem veszekedtünk..Egy nagyot sóhajtottam, majd feltápászkodtam az ágyról s felvettem a cipőm, gondoltam meglátogatom Annet, és ha hiszek reményeimben Hardin is ott lesz.
A hűtőből kivettem egy vizet, majd körülnéztem hogy nem-e ég valahol a villany, s bezártam az ajtót majd a kocsim felé mentem. Nem is tudom már mikor mentem vele valahova is, remélem még van benne benzin. Mikor beültem a Range Roverembe, elmosolyodtam már hiányzott az hogy vezessek. Mielőtt Hardin ragaszkodott volna hozzá hogy ő vigyen minden reggel az iskolába, az előtt vett még az autómba egy ugyan olyan illatosítót mint amilyen neki van, így kellemes vanília s bors menta illat kevereg az autóban. Az anyós ülésre tettem a táskámat, majd kissé lehúztam az ablakot az én felemen, imádom érezni a szellőt miközben gyorsan megy az autó főleg nyáron a legjobb érzés.
Hátulra pillantottam, ahova egy kék pokróc volt bedobva, egy apró mosoly szökött ajkaimra s visszaemlékeztem arra az estére Hardinnal. Miután befejeztem a múlt marcangolását vissza fordultam s beindítottam az autót. Pár perccel később már a főúton gurult az én kicsi kocsim.
*
-Jó napot! Anne Styleshez jöttem, hányas szobában találom? -kérdeztem a recepciós nőtől, aki elég alaposan végig mért
-Jó napot! Ön is közeli hozzátartózó?
-Igen, a fia barátnője vagyok! -köhintettem fel, mire a nő egy sértődött fejet vett fel, majd nagy nehezen kinyögte hogy 223-as szoba. Egyet bólintottam a nő felé, majd elindultam egészen egyenesen majd jobb oldalt bekanyarodtam s fogtam egy liftet ami felvitt a harmadik emeletre.
Lassan közeledtem a szoba felé, kissé féltem. Emlékszem mikor Hardin mondta hogy sminkkel szeretne jól kinézni, és hogy nagyon nincs jól. A szoba előtt volt egy kis asztal ahova ki volt téve egy maszk hogy kötelező felvenni. A rák nem fertőző, nem fogok az emberekben büntudatot kelteni, így is épp elég a bajuk. A védő ''maszkot'' a kezemben fogtam majd beléptem a szobába, nagyon tágas volt és négy ember volt bent, mindenki el volt egymástól csatolva. Mikor megpillantottam Anne papucsát kilógni a zöld függöny mögül, gyorsabbra vettem lépteimet
-Holly -kapott a szájához Anne, majd letette az újság pappírt mire elmosolyodtam
-Szia Anne -öleltem meg, mire Anne elkomolyodott
-Vedd fel a védő maszkot, kicsim. Ez a szabály -olvadt le a ragyogó mosolya mire leültem s kezembe vettem a maszkot s felmutattam
-Anne.. Semmi bajom nem lesz, felesleges. Egyébként is nagyon mesésen festesz -mosolyodtam el, mire ő felkacagott
-Hát, köszönöm szépen -mondta, majd lassan felült
-Hogy érzed ma magad? -kérdeztem tőle, miközben a maszkot letettem a kis komódjára ő pedig egy aprót bólintott
-Elég jól érzem magam mostanában, nem rég ettem. Most úgy érzem van már erőm is, bár az orvos tegnap azt mondta hogy a nyakamnál keletkeztek zöldes-lilás foltok.
-De mitől? -tátottam el a számat
-Ez ezzel jár, majd elfognak múlni -mosolyodott el, bár mindketten tudtuk hogy ezek egyre rosszabbak lesznek
-Hardinról valami hír? -nézett rám, mire megráztam a fejem s beszívtam a szám
-Voltam nála, az összes sötétítő be van húzva és a telefont sem veszi fel. Kezdem aggódni, Anne. Nagyon -töröltem le egy kósza könnycseppet az arcomról, majd Anne-ra néztem s elmosolyodtam
-Bocsánat -suttogtam, mire Anne elszomorodott
-Nagyon szereted a fiam, igaz? -sóhajtott fel, mire egy aprót bólintottam
-Mindennél jobban!
-Tudom hogy hol van -motyogta, majd a körmével kezdett el játszani, mire felkaptam a fejem
-Azt mondta hogy ne mondjam el senkinek sem. Tudta hogy előbb utóbb eljössz hozzám, azt kérte hogy adjam neked oda ezt a levelet -mondta majd elkezdett matatni a fiókjában s a kezembe nyomta, én pedig remegő kézzel átvettem
-Menj haza kedvesem, és olvasd el! -simította meg a kezem, mire elmosolyodtam s letöröltem a megint feltörő könnyeimet majd egy puszit nyomtam Anne arcára
-Köszönöm Anne. Köszönök mindent -álltam fel, majd elindultam kifelé mikor Anne vissza kiáltott
-Holly?
-Igen?
-Ő is szeret téged. Mindennél jobban! -mosolyodott el, mire én is elmosolyodtam s becsuktam az ajtót. A kocsiig meg sem, álltam a levelet az anyós ülésre tettem majd a leggyorsabb tempóban gurultam haza felé.
1. szerintetek mi lesz a levélben?
gyönyörű hétvégét nektek :)