Harcos Hercegnő

Kéretlen vendég

-Sajnálom, de nem akarom megbántani a vőlegényemet. Illetlenség lenne ilyet tennem - hajtottam le a fejemet, jó kislányként. Tudtam hogy ez nem válhat be, túl jól ismer.

-Ne játszd magad kismadár, te sosem leszel ilyen. Hiszen nézz csak magadra, már ezzel kiverted a biztosítékot apádnál, bár meg kell mondanom nagyon tetszik a látvány. Ritkán láthatlak a csontvértedben - beteg mosoly jelent meg a száján és vissza kellett fognom magam hogy ne törjem be az orrát.

Túl nagy látványosság lett volna.

-Akkor azt hiszem jobb lesz ha megjegyzed, ugyanis már nem sokáig láthatsz - sziszegtem neki mosolyogva.

Cayden hirtelen rákulcsolta a kezét az enyémre és magához rántott.

-Tényleg azt hiszed hogy nem tudok róla? A háttérben sugdolóztok Jonahval, és látom mit tervez. Te vagy kedvence, mindent megtenne érted, nem igaz? Visszafogsz térni ide, a kérdés az, addigra melyik király fog a trónon ülni -suttogta a fülembe. Eleresztett és mintha semmi sem történt volna és ártatlanul pillantott rám.

Elállt a szavam, és lefehéredtem. Hogy tudta meg? Hiszen én és a testvérem is titokban tartottunk mindent. Ha apám megtudná biztosan megbüntetne minket...
Amit pedig mondott szinte nyílt fenyegetés a koronára. Hogy érti azt hogy melyik király fog a trónon ülni? A trón fél éven belül Jonahoz kerül majd, bár Cayden és a testvére sosem titkolta hogy ők is igényt tartanak rá.

-Ugye ezt nem fenyegetésnek szántad Cayden? Lehet hogy a rokonom vagy, de ha Jonah útjába állsz vagy ártasz neki véged van, érted? - nem strapáltam magam hogy lehalkítsam a hangomat, és Ginora is értetlenül nézett rám.

A férfi elmosolyodott és mélyen a szemembe nézett. Tudtam hogy mit akar és hogy csak provokálni próbál, de azonnal elkaptam a tekintetemet. Sosem engedtem hogy a szemembe nézzen, erre mindig jól figyeltem. Túlságosan veszélyes a képessége, túl sok rossz emléket hoz fel bennem.

Észre sem vettem hogy remegek, csak mikor már Ginora rákulcsolta a kezét az enyémre. Nem tudtam tenni ellene, csak a legjobb barátnőm tudott a Cayden és köztem történtekről, és ő is hallgatott róla a kedvemért. Egyikünknek sem volt meg a hatalma ahhoz hogy bármit is tegyünk ellene.

Rávicsorogtam a férfira, de ő csak elfordult és intett nekem. Mindenről tudott, minden titkomat kiderítette. Megszállott volt ha rólam volt szó...

Dermedten álltam és néztem ahogy távozik Ginora pedig a kezemet szorongatta. Nem tudtam mozdulni, még mindig a szavai jártak a fejemben, és az átható nézése amivel szinte belém látott.

-Lilith nézz rám! Meg kell nyugodnod, nem szabad hogy felidegesítsen, az a mocsok mindent megtesz hogy közel kerüljön hozzádb- a hangja kemény volt, de a kezével gyengéden maga felé fordította az arcomat. Még mindig remegett a kezem.

-Jól vagyok, csak meglepett - suttogtam neki, nem jött ki hang a torkomból.

Ekkor lépett mögém a herceg.

Cassian

-Hölgyeim, a király hívat minket a vacsorához - szóltam a lányok mögé lépve. Még mindig érdekelt mi történhetett az előbb. Azonban mindent elfelejtettem amint megláttam Lilith arcát. Sápadt volt, mintha nem is ő lenne. A szemei a semmibe meredtek, teljesen máshol járt.

Egyikük sem szólalt meg, Ginora is csak bólintott felém. Nora közelebb lépett a lányokhoz mögülem miután látta hogy nem vele foglalkoznak.

-Minden rendben van? - kérdezte gyengéden. Csodáltam hogy volt bátorsága hozzájuk szólni.

Lilith egy nagy levegőt vett.
-Azt hiszem nem kéne megvárakoztatnom a királyt. Jobb lesz ha megyünk - mintha csak lerázta volna magáról a történteket ellépett mellettem és elindult az asztal felé.

Mintha csak felvette volna az álarcát, visszatért a rendes énje. Egy pillanatra azonban én is láthattam az ijedtséget a tekintetében és ez engem is megrémisztett. Nem tudom mi történhetett, csak azt éreztem hogy meg kell védenem őt.

Ginora a lány mellett ment én pedig Norával beszélgettem addig.

Az asztalfőn már itt ült a király, mellette pedig a felesége. Apám már elfoglalta a helyét mellettük és épp a politikáról társalogtak.

Én Lilith mellett ültem aki szokatlanul csendes volt. Ginorát nem láttam sehol, és a hercegnő unokatestvére sem volt a közelben.
Nem próbáltam beszélgetést kezdeményezni, láttam rajta hogy úgysem érne sokat.

Még mindig feszült volt és mindig a bátyja felé nézett, amikor azt hitte senki sem látja. Megakartam kérdezni hogy mi történt, de úgysem felelt volna. Hátha válaszol majd erre a kérdésemre is később...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Cayden és Lilith

Cayden