Út a pokolba - Lélekfoszlányok (Befejezett)

Hetedik lépés

Mire visszaértek Sabrina már ebédet főzött a konyhában. Úgy tűnt semmi nyoma nem maradt az éjszakai rémálomnak vagy a harcnak, amiben szinte teljesen elhasználta az összes varázserejét. Széles mosollyal köszöntötte őket, amikor beléptek és magához szorította a doromboló macskát, aki szinte azonnal nála termett.

- Sziasztok! Na, mi újság van a városban? - Amikor azonban senki sem viszonozta a mosolyát elkomorult. - Ennyire nagy a baj?

- Nagyobb, mint gondoltuk - rogyott le sóhajtva a székre Lexi.

Felváltva elmondták Sabrinának, mit láttak és mit derítettek ki. Lexi az asztal közepére dobta a leveleket. A szíve mélyén remélte, hogy Nico talán többet tud nála, de azon kívül, hogy felismerte Dark kézírását és azzal egy időben szomorúság lobbant a szemében, nem jutottak előrébb. Sabrina elgondolkodva simogatta Lunát a pultra támaszkodva.

- Szóval röviden és tömören: az angyalokat megtámadták az éjjel, a Védelmezőket lefoglalták vagy úgy, hogy őket támadták meg, vagy azt, akit védelmeztek. Démonok szálltak meg városokat, hogy megöljenek, akit tudnak. Maguknak akarták Drake-t és Lexit. Az angyalok vagy eltűntek, vagy meghaltak. Istenről pedig senki sem tud semmit - számolta a tényeket Sabrina. - Kicsit körbe érdeklődtem, amíg nem voltatok itthon. Az e világi, de más világi boszorkányok is hasonlót mondtak. Támadások és gyilkosságok voltak mindenhol. A látók nagy többsége eltűnt, akit itt hagytak és túl élte megvakították. - Lexi összerázkódott.

- White? - suttogta rekedten.

- Nem hallottam róla semmit - rázta a fejét Sabrina. - De elég okos és ügyes, ahhoz, hogy eltűnjön. Több világban is elbújhatott.

- Ezek szerint ez az egész nem csak a földre összpontosult - mondta Nico. - Viszont, ha ez a többi világot is érinti, akkor pláne nem értem. Mi haszna abból a Sátánnak, ha mindent felborít?

- A káosz? - tárta szét a kezét Drake. Egészen eddig Lexi mögött állt a széke háttámláját fogva. - Biztosan élvezi.

- Ez nem ilyen egyszerű - rázta a fejét Nico. - Minden világnak megvannak a maga szabályai, a Sátánnak is fent kell tartania a status quo-t, ahhoz, hogy ne omoljon minden össze. Közte elsőként a saját birodalma. A démonok akármennyire is vérszomjasak kellenek a határok. Még ha néha feszegette is a felállított szabályokat, arra még sosem vetemedett, hogy egyszerre támadjon több világra.

- Hát úgy látszik megváltoztak a játékszabályok - mondta Lexi. - Nagyon úgy tűnik, hogy most nem érdekli semmi. Ebből az egészből csak ő jön ki nyertesen. Megnövelheti a birodalmát és mindent és mindenkit megszerez, akit csak akar.

- A tanács azt tanította...

- Nem érdekel mit tanított a tanács - csattant fel Lexi. - Azt sem tudják, mi történik a világban, de mindent megtudnak magyarázni. Úgy hazudnak, és úgy alakítják a szabályokat, ahogy nekik tetszik.

- Lexi, azért mert a te családod...

- Igen, az én családomat tették tönkre! Mert fogalmuk sem volt mit tegyenek. Ezért minket büntettek meg. Apám nem véletlenül lett az első olyan ember, aki elhagyta a Védelmezőket.

- Tudom - morogta Nico.

- Már azt hittem elfelejtetted mi történt - gúnyolódott Lexi.

- Nos... ezt nem igazán lehet elfelejteni.

- Mégis úgy loholsz utánuk, mint a kiskutya - mondta keserűen a lány.

- Ez a dolgom.

Lexi már nyitotta a száját, hogy mondjon valamit, amikor Sabrina közbe szólt.