Út a pokolba - Lélekfoszlányok (Befejezett)

Tizenharmadik lépés

Lexi testének minden porcikája megdermedt. Úgy érezte az az úszóhártyás kéz, az ő szívét is a markába szorította. Nem kapott levegőt. Egyedül az dübörgött benne, hogy Vicet magával vitte. Hogy vissza kell szereznie. Végül Dark kényszerítette mozgásra, aki nyögve, reszketve kászálódott talpra és a víz felé botorkált.

- Dark! Állj! - ugrott fel a lány is és megragadta a fiú karját. Dark árnyékai ugyan megvillantak egy pillanatra, de csupán szürke pamacsoknak tűntek és szerte is foszlottak.

- Engedj el! - zihálta Dark. - Utána kell mennem. Elvitte magával.

- Nem! - mondta Lexi. - Ilyen állapotban nem mehetsz utána.

- De...

- Dark - szólalt meg lágyan White. - Tudom, hogy nagyon nehéz, de gondolkodj ésszerűen. Alig állsz a lábadon, a beszéd is nehezedre esik. Szerinted meddig jutnál a vízben? A patakig nem jutnál el és elájulnál. A sellő már messze jár.

- Vissza kell szereznünk - mondta sápadtan Dark és továbbra is a vizet bámulta.

- Vissza fogjuk - ígérte White és finoman a bátyja vállára tette a kezét és a földre nyomta. - Ne csinálj őrültséget. Ha megfulladsz, ki menti meg Vicet? Ki találja meg a testét? - Dark megrázkódott és hosszan kifújta a levegőt.

- Nem értem - szólalt meg Sabrina. - Miért kell a sellő királynőnek Vic?

- Ellene is elkövettetek valamit? - kérdezte Nico miközben a hüvelyébe csúsztatta a kardját.

- Mi nem - rázta a fejét Lexi. - Apám viszont ig... - elharapta a mondatot, mintha az apja említésére eszébe jutott volna valami. - Te jó ég! Ha az összes démon kiszabadult a börtönből...

- És mind bosszúra éhes, mint Ñiq'i... - folytatta Nico elsápadva.

- Akkor apád elég nagy bajban van - fejezte be halkan Dark.

- Hány démont zárt börtönbe az apád? - kérdezte Drake, ahogy Lexi mellé lépett. - Vagy bármelyik védelmező?

- Nem tudom. Sokat. A legtöbb ott lévő démont a Védelmezők kapták el - felelte Lexi.

- És mennyi démon volt bezárva oda? - kérdezett újra Drake, ezúttal Darktól. A fiú fáradtan megvonta a vállát.

- Ezt talán még Isten se tudja. Rengeteg. Egy cellából nehéz felmérni.

- Figyelmeztetni kell az apádat és a megmaradt Védelmezőket - jelentette ki Nico. - Nem tudják, hogy minden, eddig elzárt démon szabadon kószál.

- De hogyan? - csattant fel keserűen Lexi. - Ha visszamegyünk megkeresni Andrea-t, hogy hadd üzenjünk, akkor időt vesztünk. Vic annál tovább lesz fogoly a sellő királynőnél.

- Ha meg nem szólunk, még többen meghalnak - mordult fel Nico.

- Nekem van egy ötletem - szólalt meg Sabrina, ahogy lehajolt, hogy felvegye a lába között tekergő macskát. - Luna elvihetne egy üzenetet Andrea-nak, ő pedig szól apádnak. Mi pedig tovább megyünk.

- Egy macskára akarod bízni ki tudja hány ember életét? - kérdezte Nico az állatra bámulva.

- Luna, nem csak egy macska - simogatta meg Sabrina, mire hangosan dorombolni kezdett. - Kikérem a nevében is. Ő különleges.

- És mégis hogyan találja meg Andre-at? Talán egy kutya veszett el benne és szagminta alapján megtalálja?

- Még az is lehet - vágta oda sértődötten Sabrina. - Semmit sem tudsz a boszorkányok állatairól, úgyhogy te ebbe ne szólj bele!