Átverve

~ Váratlan vendég ~

•Skyler szemszöge• ♡

- Szia...sztok. - köszönt a megilletődött lakótársam.

Egy béna intésen kívül mást nem tudtam reagálni de még arra sem amikor a barátnőm hírtelen lerohant a lépcsőn és a hallottak alapján még a házat is elhagyta.
Legszívesebben mentem volna utána és a sarki bárig meg sem álltam volna, mert ezt nem bírom ki egy kis alkohol nélkül. Nem vagyok alkoholista, sőt ritka amikor iszok de most eléggé szükségesnek érzem.
De nem tehetem, hogy Danielt itt hagyom, ugyan is úgy gondolom bőven van mit megbeszélni.

De ő ezt nem így gondolja...

A kezében tartott gitárt az ágyamra helyezi, az ingjét szinte szétszakítva veszi le és a földre dobja, majd lassú léptekkel elhagyja a szobát.

Pár percig még ácsorogtam ott az ajtóban, hogy hát ha ezt csak álmodom vagy inkább vártam valakire, hogy magyarázza el még is ez mi volt. Végül rászántam magam, hogy valamit csináljak, így elkezdtem összeszedegetni a sok rózsaszirmot.
Miután azzal végeztem elfújtam a gyertyákat, elpakoltam őket egy dobozba amit becsúsztattam az ágy alá. Szinte mindent elpakoltam egyedül a gitárja feküdt magányosan az ágyon. Kis gondolkozás után úgy döntöttem átviszem neki és hátha tudunk beszélni is.
Végig sétáltam a folyosón, majd kettőt kopogtam a barna faajtón. Percek múlva se nyitott ajtót vagy szólalt meg pedig itt van, mert az ajtórésen kiszűrődik némi fény ami az éjjeli lámpája okoz.

- Csak a gitárodat hoztam vissza...

Ez a gitár a mindene, nem is engedi nagyon másoknak, hogy hozzá nyúljanak így elég nagy esélyem van rá, hogy ajtót nyit.
Igazam is lett, ugyan is alig telt el 2 perc egy kar nyúlt ki az ajtórésen és kikapta a kezemben tartott hangszert, majd becsapta az ajtót.

Erre nem számítottam...

~ Másnap ~

Felém fogadott némasági fogadalma másnap is tartott olyannyira, hogy korán reggel elment és csak este jött vissza.
De nem egyedül...

Kifogytam az ötletekből, hogy még is mivel tudnám kiengesztelni. Mondjuk szerintem semmi olyan nem történt amiért ennyire meg kéne haragudnia...

Végül úgy döntöttem, hogy csinálok neki vacsorát.
Megfőztem a kedvenc ételét és még a kedvenc teáját is megvettem amit annyira szeret. Megterítettem két személy részére utána meggyújtottam pár illatgyertyát, majd helyet foglaltam az asztalnál és csak vártam, hogy megérkezzen.

Hozzá képest nem kellett sokat várnom rá (kb.20 perc) és nyílt is az ajtó.
Valamin nagyon jót nevetett miközben vette le kabátját és aztán kép is társult a hanghoz.
Pillanatokon belül megláttam jókedve okát aki nem más volt mint egy vörös göndör hajú eléggé alulöltözött lány aki talán fél fejjel alacsonyabb lehet nálam. De nem hiszem, hogy Danielnek a magassága tetszett meg, ha nem a domborulatai.

Ha akartam se tudtam volna máshova nézni, mert pont az asztaltól ráláttam az előszobára.

- Szia...sztok.

Most már tudom mit érzett Daniel tegnap.