Átverve

~Első találkozás~

•Skyler szemszöge• ♡
- Megjöttem!- szóltam el magam amikor beléptem a házba.
- Azt hittem már haza se találsz!
- De,csak közbe jött egy-két dolog.Sajnálom hogy késtem.

Levettem a cipőm meg a pulcsimból is kibújtam.
Kulcsot vissza helyeztem a helyére, majd a nappaliba mentem Coltonhoz.
Amikor látókörömbe került a barátom megtorpantam.

- Nem gondolod hogy ez még korai?- utaltam a borosüvegre ami a kezében pihent.
- Nem gondolod hogy néha túl kíváncsi vagy? Amúgy meg...egy jó italhoz sosincs korán. Te kérsz?

Nem szeretem ha iszik. Flegma,lebecsül úgy bánik velem mintha csak egy játéka lennék. Azt csinálhat velem amit akar... ha meg vissza szólok akkor meg...nem tudom. Ilyen még nem volt. Talán mert nem mertem? Vagy csak nem volt mit a fejéhez vágnom? Nem tudom. De ilyenkor egy kicsit,talán félek tőle. De mitől? Hogy talán megüt? Bántani fog?
Nem az nem lehet!
Ami késik,nem múlik...

- Nem kell,köszönöm.

Le vettem a szemem Coltonról ,mert minnél tovább nézem annál jobban közeledek az idegösszeroppanáshoz. A nappali sokkal jobban hasonlított egy szemétdombhoz. Üres csokis zacskók, párnák-ruhák szét dobálva és még sorolhatnám.
Mivel ő úgy se fogja összeszedni így neki kezdtem.
Éppen egy pulcsit szedtem ki a Tv alól,amikor flegmán hozzám szólt.

- Elmondod végre,hogy miért késtél?
- Persze...szóval amikor mentem ki a kávézóból akkor ott volt egy csapat tini. Elvileg valami híresség tartózodik a környéken. Nem tudom hogy pontosan ki...mindegy! Szóval mivel pont ott volt az a nagy csoport amerre mentem volna haza,így tettem egy kisebb kerülőt. Sétáltam az egyik utcában és nem figyeltem,mert a telefonomat nyomkodtam amikor nekem jött egy srác...
- Srác? - szakította félbe a mondandóm.
- Igen. Véletlenül nekem jött,így kávés lett a felsőm meg segre estem sikeresen. De semmi bajom...Bocsánatot kért és azt mondta hogy holnap meghív kávézni,mert ugye kiborította az enyémet.
- És mit mondtál neki?
- Azt mondtam hogy elmegyek.
- Biztos hogy nem!- förmedt rám.
- Aj Colton, ne csináld már! Ez csak egy sima kávé! Semmi nem lesz. Amúgy is szerintem van barátnője.
- Akkor sem! Mit gondolnak majd rólam,hogy a barátnőm más pasival enyeleg miközben a barátja itthon gyászol. Nem akarlak elveszíteni! Nekem már csak te vagy Sky!

Már 1 hónapja hogy Colton anyukája meghalt.
Apukája olyan 4 éves korában hagyta el őket így rá nem számíthat, nagyszülei meg már rég elhunytak.
Így maradtam csak én neki. Bármi baj van segítek neki,mert nagyon rossz az a tudat hogy neki már csak én maradtam. Ezt ő is tudja, hogy engem ez mennyire bánt. És ki is szokta használni. Mint például most teszi. De most nem hagyom magam. Érzem hogy ezt a programot nem hagyhatom ki.

- Egy kávé miatt nem fogsz elveszíteni! Nem járok bulizni se semmi ilyen, szerintem ennyit megérdemlek. Nem érdekel mit mondasz holnap elmegyek és kész.

~Másnap~

9:00
Reggel egyedül ébredtem az ágyban.
Tegnap este Colton besokalt a kijelentésemet hallva, így fogta magát és egy "bulizni mentem,majd jövök" mondattal ott hagyott. Még most se ért haza.
Ki tudja hol van, vagy inkább ki ágyában töltötte az estét. Nem Sky, nem gondolhatsz ilyeneket! Hisz a bizalom egy kapcsolat alapja,nem?
Gondoltam eszek valamit a találkozó előtt. Csináltam magamnak egy szendvicset és azt rágcsáltam a pultnál biközben a Tvben néztem a friss híreket.
Nem igazán szoktam nézni de most lekötött.
Épp a híradós nő arról beszélt hogy egy újabb embert csuktak le,amikor csörögni kezdett a telefonom.
Hope.

-Szia!-köszönt vidáman a telefonba.
- Szia, miújság?
- Képzeld! Tudod szoktam próbálkozni dal írással.
- Uhum. És sikerült?- nem valja be de szerintem nagy tehetség.
- Szerintem igen. Arra gondoltam hogy ma vagy holnap összeülhetnénk és megnéznénk hogy hangzik,és ha jó akkor ki rakod youtubera.
- Benne vagyok! De szerintem ma nem jó.Találkozóm van valakivel.
- Ooo csak nem találtál végre egy normális pasit?

Hope sose kedvelte Coltont. Mindenről tud. Talán nem is meglepő hogy nem kedveli. Lehet már nekem se kéne vele lennem. Csak ha én ott hagyom akkor egyedül marad. Azt meg nem akarom.

- Hahooo,itt vagy?-rángatott vissza a valóságba a barátnőm.
- Ja,persze,igen! És a válaszom: Tényleg egy fiúval találkozom de nekem Colton a párom azaz ez nem randi.
- Aha, majd csak figyelj.
- Hope...
- Jó befejeztem. Holnap mondjuk 14:00? Nálatok.
- Okés.
- Na jó szórakozást,most mennem kell,szia!
- Szia.

~~~~

Kis csengő jelzi az érkezésemet egy modernebb kávézóban. Ez nem a tegnapi.
Körbe pillantok hátha látok egy ismerős arcot,de semmi. Keresek egy üres boxot és helyet foglalok.
Helyemen ülve alaposan körbe tanulmányozom a helyet.
Főbb színek a zöld és a sárga vidám hangulatot adva a helynek. Fa asztalok zöld bőr ülésekkel. Kényelmes.

- Ne haragudj a késésért! Azok a fránya dugók!-ült le morgolódva a mai társaságom. Lopva végig néztem rajta. Sötét szürke szaggatott farmer hozzá barna pulcsi és kiegészítőként egy barna kalap. Stílusos.
- Semmi baj! Én is késtem pár percet.
- Lányoknak szabad!
- Tényleg?-erről még nem hallottam.
- Nem hiszem, csak próbálom oldani a stresszt.- nevetett a saját viccén. Mit ne mondjak, édes a mosolya.
- Stresszt mondtál?
- Igen. Nem akarok tolakodó lenni,de látom hogy valami bánt.
- Nem fogom tagadni,tényleg nyomaszt valami,de most nem szeretnék róla beszélni. Inkább mesélj magadról. Nem is igazán ismerlek.