Szolga /Exo-Xiumin FF/

68.

Mosolyogva figyeltem az emberáradatot Minseok körül, miközben igyekeztem nem toporzékolni izgalmamban. A magassarkú cipőm amúgy sem lett volna túl jó partner abban, hogy idegesen dobogjak, na meg nem tett volna jót a férfi imidzsének sem. Rengeteg ember, kamera és fotós járkált körbe-körbe, hogy minél többet megörökíthessenek a pillanatból. istenesen meg voltam szeppenve és nem igazán tudtam, hogy éppen levert a víz vagy kirázott a hideg a hatalmas figyelemre. Minseok mindvégig mellettem volt, tenyere rátapadt a derekamra és elegánsan irányította a lépteimet, miközben kapaszkodót is nyújtott a nehézkes lépteimnek a cipőmben. hevesen vert a szívem és nem tudtam elképzelni, hogy ő hogy bírja ezt ki, hiszen több ember is az arcába mászva beszélt hozzá és készített róla képet. az elején igyekeztem arrébb lépni, amikor kattantak a fotók vagy éppen valaki egy diktafonnal közelített  a férfi felé, de ezt Minseok is észrevette, hiszen szorosan tartott maga mellett minden alkalommal. Ujjai erősen vájtak a derekamba, mégsem fájdalmasan, de annál fájdalmasabb volt egy idő után a mosoly, amit magamra erőltettem. Mindenkinek kedvesen köszöntem, bemutatkoztam, megdicsértem a munkáját, még akkor is, ha gőzöm sem volt, hogy éppen egy színésszel, egy rendezővel vagy egy íróval beszéltem. Nem volt fontos, mind megköszönte a kedvességemet és utunkra engedtek. 

Miután megnéztük a filmet első kézből, ami lenyűgöző volt és tényleg csodáltam Minseok kitartását és munkáját, eljöttünk egy rendezvény hallba, ahol a film kiragadott képkockái díszítették a falakat. Körben az asztalokon pezsgő, üdítők, apró szendvicsek és falatkák vártak, bent az emberek pedig már nyüzsögtek. Minseok továbbra is fogadta a gratulációkat és már én kezdtek kellemetlenül érezni magam, hogy sokadjára mondja el a válaszát egy adott kérdésre, ami annyira népszerű volt, hogy legalább tízen kérdezték meg tőle. Éreztem a szorítást a derekamon, ahogy felhangzott a kérdés, de Minseok tartotta a mosolyát és izgatottan felelt, mintha még senki nem érdeklődött volna ez a téma felől.

- Ha még egyszer valaki felteszi ezt a kérdést, haza megyek - Mormogta, de továbbra is ott pihent a mosoly a száján.

Én csak halkan felnevettem és hagytam, hogy odavezessen az egyik asztalhoz.

- Legalább érdekli őket a filmed - Vontam vállat és szétnéztem az italok között.

- Nagyobb sikere lett, mint vártat - Húzta egy igazi, széles mosolyra az ajkait és megemelt egy pezsgős poharat.

Én is követtem a példáját és felemeltem egy sárga, buborékokkal teli poharat. Megemeltem felé, mire ő felvonta a szemöldökét, de jókedvűen koccintott velem.

- A sikeredre - Mondtam.

- Köszönöm - Biccentett finoman és kortyolt egyet.

Én is beleittam a sajátomba, de nem akartam túlzásba vinni, hiszen nem tudhattam, hogy mennyire erős az alkohol és mennyire fogom bírni ilyen állapotban. Az idegességtől alig ettem valamit egész nap és így nem mertem nekifutni egy egész pohárnak.

-  Minseok! - Lépett hozzánk az egyik színésznő, aki szerepelt a férfi filmjében. 

Nem ő volt a főszereplő, de elég sok csábító, vad szerepet kapott, mint egy szerető, aki rosszban sántikál a férjjel. 

- Gratulálok a filmhez, nagyon jól sikerült - Simította végig a felkarját óvatosan.

Én lenéztem a kezére, majd csak a számhoz emeltem a poharat és kortyoltam mg egyet. Kellemetlenül éreztem magam, nem csak azért, mert ott álltam egyedül, hanem az érintése miatt is. Nem tudtam, hogy pontosan miért is, de nem tetszett.

- Köszönöm a munkádat - Biccentett a férfi. 

*Minseok POV*

A szemem sarkából láttam, ahogy Maya kelletlenül kortyol egyet és valamiért tetszett, ahogy nézte a lány érintéseit felém. Nem tudtam, hogy féltékeny vagy csak kellemetlen neki a szituáció, de mindenesetre elég aranyos volt. Viszont az már nem tetszett, ahogy oldalra lépett és pont megtalálta őt az egyik forgatókönyv író férfi. Hiába beszélgettem felszínesen a színésznővel és hiába tudtam, hogy folyamatosan flörtöl velem, a fülemet lekötötte Maya és az író beszélgetése. A férfi megdicsérte a lányt, hogy nagyon csinos, majd megkérdezte, hogy miért nem velem van. Legszívesebben megfordultam volna, hogy elhúzzam onnan, de nem lehettem ekkora bunkó és ilyen átlátszó sem. Idegesített, hogy Maya nem maradt mellettem, még akkor is, ha éppen szóban megdugott a színésznő. Én sem hallgattam volna szívesen a helyében, de ugyan már! Hallva a bókokat, amiket kapott és ahogy aranyosan fogadta őket és beszélgetett a férfival, valamiért arra késztetett, hogy ne figyeljek rá és játsszak a színésznő szavaival.