Az örökség továbbadódik

40. Heniko a koreográfus

40.

- Jó pihi - kiáltotta Heniko egy tömör és intenzív menet után. Szavaival egy időben a legtöbb táncosa a földre rogyott.

- Az...ta. Nagyon... Elfáradtam - mondta Jane kissé darabosan. - De ez hihetetlen! Már rengeteget haladunk vele.

- Hát, de ez a mozdulat! - nevetett fel Anya két szusszanás között. - Az csúcs! James csípőrántásán meghalok!

- Alig tudom nem elröhögni magam - szállt be a beszélgetésbe Emma.

- Nagyon sudár csávó vagyok, mi? - játszotta az arcát James. - Ez a csípőmozgás sem terem ám minden bokorba. - Több se kellet, újra szakadt a társaság a nevetéstől.

- Fogd már be! - csitította Jane nehezen, mivel még mindig röhögött.

- De ami igaz, az igaz. Nem véletlenül kell ez csinálnom. Heniko észrevette ezt a tehetségemet, igaz? - Kereste tekintetével a lányt, akit végül meg is látott nagyjából öt méterre onnan. Éppen lépésről lépésre mutatta Kimnek, hogy mit kell csinálnia.

- Nem azt mondta, hogy pihi? - kérdezte Jay meglepetten.

- Hát azt hiszem, az csak nekünk szólt.

- Heniko annyira tehetséges...- mondta Ida csodálattal.

- Arról nem is beszélve, hogy gyönyörű - tette hozzá Jane.

- Tényleg az - helyeselt Jay is.

- Nagyon jó nő. Átlagon és toppon felüli, és... azta rohadt! - csusszant ki James száján, amint meglátta, mit csinált a lány. - Én meg dicsértem magam a csípőmozgásomért. Az övé már egyenesen törvénybe ütköző!

- Már a megjelenése is az, ha nem vetted még észre.

- Dehogy nem, pontosan azóta álmodom szépeket. Hé, Heniko! - kiáltott oda a lánynak. - Nagyon szexin nyomod! – szólt elismerően, mire Heniko odafordult.

- Tetszik mi? – kérdezte ravaszan.

- Na, ná. Adsz külön órákat?

- Neked nincs szükséged külön órákra – felelt Heniko, mire James elégedetten elmosolyodott. - Öcsi – tette hozzá gúnyosan, mire Jamesben egy világ dőlt össze.

- Öcsi?! – nyikkant fel kissé hisztérikusan. – Még, hogy én?! Te, önbizalom romboló boszorkány! - fakadt ki.
- Ha még kettőt szólsz, békává változtatlak...- közölte nyugodtan, ám közben végig csak Kimmel foglalkozott. Társai jól ki is nevették.

- Hé, ti meg kinek az oldalán álltok?! – támadt neki a társainak.

- Ez egyértelmű. Heniko oldalán - mondták egy emberként, mire James fárasztón legyintett.

- Azért sírni nem fogsz ugye? – cukkolták a többiek.

- Dehogynem...- kapott az alkalmon, s már szipogott is, persze csak színpadiasan.

- Jó, de mielőtt megtörténne a tragédia, megcsináljuk a koreográfiát – szólt közbe Heniko.

- Jó csináljuk!

- Helyes. Szóval ott hagytunk abba, hogy megvan az eleje, aztán a spárgások felállnak, a többiek addig fél lábon állnak karkörzés megy közben, majd csípő...ugye James?

- Aha – helyeselt a srác.

- Aztán hátrafordulunk. Forgás a bal lábunk körül, persze még mindig háttal. Bal kéz fent, a jobb kéz pedig a földdel párhuzamosan. Ezt követően a jobb lábbal oldalra, bal kéz le, a jobb a földdel párhuzamos. – A csapat Heniko szavaival egyszerre hajtották végre a mozdulatokat. Ennyi idő alatt, már megszokták a lány tanítási módszerét. - Átfordulunk a nézők felé, jobb kéz a test mellett, a balt pedig leengedem, majd mellkas kör, csípő kör és fej körzés.

- Á! Már megint az a csípő – szólalt meg James izgatottan.

- Még lesz is benne – biztosította a lány.

- Az én kedvemért van?

- Hát nem egészen – vallotta be Heniko. - Igazából főleg azért, mert jól nézi – magyarázta, mire James egészen elszomorodott. – Viszont jól haladunk. Ez már nagyjából a negyede.

- Negyede?! – döbbentek meg a többiek.

- Igen, de hamar meglesz a többi is. A fejkörzés után hátratopogunk, és közben csinálunk egy kis édeskedős kézmozdulatot. Mintha csalogatnánk valakit. Azután
megállunk, és indul egy sasszé, sasszé ugrás kombináció, aminek a végén a földre térdelve kell megérkezni, és ráhajolunk. Meg szeretném nézni eddig.

- Oké – egyeztek bele a többiek.

- Beszámolásra indulunk. És öt, hat, hét, nyolc és sasszé, sasszé, hopp. – Heniko kicsit elhűlt a látottakra. Kissé jobbra számított. – Khm, gyermekeim. Ez meg mi volt?! Senki se sértődjön meg, de most szigorú leszek! Emma. Ha a spárga megy, akkor itt is nyugodtan bemutathatsz egy spárgaugrást. Hidd el, nagyon jó lesz! Különben halkan megjegyzem, ez minden spárgás lányra vonatkozik. Jay. Nem kell nézned a többieket. Amit, te csinálsz, az tökéletes, tehát ne nézelődj, mint kóbor kutya a húsboltban. James. Matek! Kérlek, csak nyolcig kell elszámolni!

- Nem tehetek róla... – mentegetőzött. – Hiányoztam, amikor számolni tanultunk.

- Akkor majd valaki tanítsa meg neki! Mert a számolás nagyon fontos! De nem csak itt, hanem bármilyen akrobatikai gyakorlatban. Tenny, ne siess sehova. Jane, a tied hibátlan, csak legyél sokkal határozottabb. Most, hogy kaptatok néhány instrukciót, mutassátok meg még egyszer. És öt, hat, hét, nyolc, és egy, kettő, három, és sasszé, sasszé ugrás. – Ezúttal Heniko már sokkal elégedettebb volt. – Szuper! Olyanok voltatok, mint a kis tollpihék! Örülök, hogy senki sem csapta oda magát a földhöz. Mondhatom tovább?