A Vonzás törvénye | ✓

tizenharmadik fejezet

Megráztam a fejemet, majd a hátamra helyezve a táskát tekerni kezdtem. Útbaigazítást kértem, sajnos a legközelebbi könyvtár magában a belvárosban volt. Mivel igen keveset jártam ott, tökéletes oknak bizonyult arra, hogy felfedezzem a hatalmas épületek labirintusát. Bringám halkan nyekerget alattam, nem éppen új darab volt, de eddig mindent tökéletesen teljesített. A kis házakat lassacskán egyre csak sűrűbb lakótelepek és hatalmas autópályák váltották fel. Feltűnt előttem az első égmeszelő. Máig tátott szájjal bámultam őket, néhol hatalmas daruk magasodtak a fellegekig. Ámulva lestem a szűk utcákat, ahol kétoldalt is vastagon álltak az autók. Az egész város pezsgett, imádtam ezt, most mégis örültem, hogy egy kissé csendesebb helyen volt apa háza.

Telefonom csörögni kezdett, nem akartam balesetet tehát hagytam a zsebemben rázkódni. Mikor végre feltűnt előttem az ablakokból épült hatalmas könyvtár, visszahívtam a zaklatómat.

- Te már megint merre lófrálsz? – Roxy türelmetlen hangja csapta meg a fülemet. Halkan felnevettem. – Nem vicces itt állok a házatok előtt Riverrel, te pedig újból sehol sem vagy! Komolyan kihagyunk a mindenből, ha csak így eltűnsz!

- Ti folyton együtt vagytok?

- Tessék?

- Nem szoktatok egyedül lenni? – forgattam meg a szememet. Ekkor River is beleszólt.

- Ez most jól esett, de tényleg – förmedt rám.

- Burkolt kopjatok le akart lenni? Tudod mit, menj a picsába!

- Nem úgy értettem! – siettem a válasszal. Roxy csak felmordult. – Hé csajok bírlak titeket és nem úgy értettem. Én is szívesen vagyok veletek, csak azt hittem már az agyatokra megyek.

- Grace nem mész az agyunkra – emlékeztetett River nevetve. – Na, de merre keressünk?

- Azok ott autó dudálások? Mondjad csak, te betekertél a városba?

- Könyvtár előtt állok, szerettem volna bejelentkezni. Miért ti hova siettek?

- Megyünk bámulni a pasikat – kurjantotta River. Sehol sem volt az a visszahúzódó lány. Roxy letorkolta.

- Howlnak újabb versenye lesz, valakinek le kell csapnia a kis picsákat, akik körülötte riszálják magukat.

Felnevettem. Be kellett vallanom, hogy imádtam őket. Kevés idő alatt azonnal beépültem egy csodálatos baráti társaságba és ezért szörnyen szerencsésnek éreztem magamat.

- Érted megyünk a kocsimmal rendben?

- Neked mióta van jogsid?

- Nem mindegy?

Ennyivel le is rázott. Miután becsekkoltam a könyvtárnál és kivettem a sorozat következő részeit Roxy már a parkolóban állt Jared kocsijával, ám a fiú sehol sem volt. Gondolom ez ilyen legjobb haver dolog. Bemásztam a hátsó ülésre, míg azok ketten a bringámat ügyeskedték be a kocsiba.

Amikor leparkoltunk az uszoda előtt rájöttem, hogy nem is hoztam magammal fürdőruhát, ám River hozzám vágott egy falatnyi rózsaszín bikinit. Megrökönyödve bámultam azokat az aprócska ruhadarabokat, ha ezt egyáltalán lehetett ruhának nevezni. Hatalmasat kacagva dobtam vissza neki. Ám nevetésem elhalt, mikor tudatosították velem, hogy ezt kell magamra kapnom. Egyszerű okot adtak kérdéseim hadára, mégpedig azt, hogy szerezhetek magamnak egy aranyos úszós fiút.

Zsörtölődve kullogtam be az egyik öltöződbe, míg River a karkötőjével ügyeskedett. Nem tévedtem ez a kis bikini alig takarta azt, amim egyáltalán volt. Ahogy megvizslattam magamat a sok tükörbe rádöbbentem, hogy a fenekem nem is olyan lapos, sőt kifejezetten kerek. Lábaim pedig hosszúak, melleimről nem változott a véleményem, mint két aprócska alma, egy éretlen alma. Hangosan felnevettem.