Sziaaa! Ma arra gondoltam, hogy kiválasztok... Hmm...
*gondolkodik*
Mondjuk öt képet, és elmesélem neked azok történetét!
*széles mosoly az arcán, csillogó szemek* *.*
Na, mit szólsz? Szerintem annyira sok kép közül kell válasszak, azt se tudom melyikkel kezdjem... Jajj!! -.-Első kép:
Ehm. Én figyeltem. Eskü! Csak közben rajzoltam is. :D A tanárnő amúgyis megszokta, hogy rajzolok órán,meg a dolgozatokra is. Ezért cserébe a tőlem telhető legnagyobb aktivitással vagyok jelen az óráin.
Pardon, voltam. Mert ez a kép talán tizedikbe készült, én meg kb. egy féléve leérettségiztem...
Igaz, a fáradtság és a ,,hagyjon ma mindenki békén" hangulat megnehezítette ezt, főleg az ebéd utáni órákat. Ááá, nem ettem én olyan sokat, hogy pici kajakóma belekontárkodjon a koncentrációmba, ááá, dehooogy!Második kép:
Úgyszintén tizedikből, asszem óktóberi a kép... ELTE fesztes, akkor ilyen rész is volt. 2021-ben (ezévi) a fesztiválon nem láttam. :( Pedig nagyon klassz lett volna.
A régebbin volt olyan is, hogy a kezedre tett az egyik bemutató valamilyen habot, amit meggyújtott és a kezedben tarthattad a lángot. Ha pedig túl forró volt, vagy csak meguntad, akkor szimplán leráztad a habot a kezedről és elaludt a láng. Nem okoz égési sérülést, ha jól csinálod.
*nagy sóhaj*
Milyen mozgalmas volt az az év! Meg is látszott a jegyeimen, az lett a leggyengébb évem a gimiben, de legalább szocializálódtam. Szóval nem bánom azokat a hármasokat az évvégi bizonyítványomban. Megférnek a négyes, ötösök közt.Harmadik kép:
Ez viszont kilencedikben készült. Mikor még a Leöveyben a rajzterem amásodik emeleten nem volt újra festve. Omladozott a vakolat és mindenféle festmény, rajz, egyéb alkotás díszítette a már-már Kis képző kinézetű termet... Ott festettünk téglát, valami rendezvényre vitték, hogy fogadják örökbe.
*értetlen arckifejezés*
Fogalmam sincs miért. De valami rémlik, hogy egy jótékonysági akármire volt, vagy tudja a rajz tanár.
Ezt a téglát nem él festettem, hanem az egyik barátnőm, a képet viszont én szerkesztettem. :DNegyedik kép:
Na, ezt bezzeg betölti! Itt szemétkedik velem!
Nya, de ha már itt tartunk, akkor térjünk vissza a tizedikes énemhez... Igen, ez a kép is abból az időszakból származik.
Honnan lehet felismerni?
A zöld sapkáról.
Sokan megnéztek miatta. Azt hitték fradis vagyok. De annyira nem szeretem a focit.
Ezt a sapkát még kilencedik utáni nyáron kaptam a libáni táborban, amit akkor rendhagyó módon Székelyjón tartottak. Az egy eldugott hely, amit körbeölelnek a hegyek, nagyon gyönyörű, bár a földút eléggé rázós és még a nyár legmelegebb szakában is úgy letud hűlni, hogy elkél a kabát.
Szóval miért jött ráma zöldsapka-korszak?
Mert tetszett a színe és így éreztem jól magam.
Kapucnis korszakom nem igazán volt, helyette ilyen fura ruha összeválogatásos volt inkább. Nem a ruhák voltak a furák, hanem ahogy összetársítottam azokat.
A kép amúgy este készült, és ne lepődj meg, de biztos rájöttél: amatőr fotós vagyok. És ezért nem a legjobb minőségűek a képeim. Viszont mindegyikhez van legalább egy emlékem, amit elmesélnék. Vagy több képhez egy.Ötödik záró kép:
Ez a napokban készült. Ez, igen!még nem vettem meg az új füldíszeimet. De most... Huhhú! Olyat találtam, amire régota vágytam. 😃
Ennyit a spórolásról a jogsimhoz... Komolyan, nekem nem kell ellenség, saját magamat is éppen eléggé tudom hátráltatni. 😑😂
A fülcimpába lehet beleakasztani. Majd és csillagoooos!! *.* És van egy geyszerűbb kis dísz is, meg vettem cipzáras fülbevalót is, ami az utóbbi párévben a kedvencem lett.
Bár emiatt és a gyerekes öltözködésem, ~viselkedésem végett néznek még mindig 14-nek. Sebaj!😂 Maradok örök fiatal!♥️Pöttyet homályos a kép. :/
✨Boldog mikulást!🎅✨
YOU ARE READING
Életem mozaikja...
Non-FictionA saját történetemet írom le. Inkább magamnak, mint másnak, de Miki alkalmából megosztom. Lesznek benne fura történések, megfogalmazások- és olyanok, amiket nemigazán tűr el a nyomda papír... talán. Úgy olvashatod, ahogy épp eszembe jut. Mintha pon...