Életem mozaikja...

Ha újat alkotsz, teremts értéket!

*Személyiség döbbenten néz*

Na, de kedveskéim... Azért is jöttem, mert be akarlak mutatni titeket valakiknek. Igazán érdekesek és értékesek ők. Érdemes velük barátkoznotok. Főleg nektek, drága Személyiség, kicsiny kis Okosság és groteszkecske Humor. Irónia, Szarkazmus, ti nyugodtan itt maradhattok pacsmagolni.

*legyint feléjük; Személyiség és Humor összenéznek, Okosságnak leesik az álla*

HUMOR
Groteszk... ecske??

*húzza fel kérdőn egyik szemöldökét*

Ezt meg mire véljem?! Mit jelent ez??

OKOSSÁG
*felháborodott gesztusokkal*

Kicsiny kis?! Hát megáll az eszem! Ezt nem hiszem el! Az IQ-m 200-as, a tudásom határtalan! Még Egó is megerősített ebben! Pedig ő igazán maga felé hatja a kezeit, miután megszerezte, amit akart!!...

SZEMÉLYISÉG
*oldalra billentett fejjel*

Drága? Tényleg? Mennyire? Mert Önvád és Önsajnálat szerint semmit sem érek, egy lyukas garazst sem...

*szomorkásan a maga előtti kép sarkát birizgálja, közben Lelkiismeret arcát vizsgálja, hogy igazat mondott-e, vagy Hazugság szórakozik megint vele álruhába bújva*

LELKIISMERET
*türelmesen és szelíden magyaráz*

Édeskéim, ezek becézgetések, ne vegyétek a szívetekre! Ezzel is kifejezem a szeretetemet felétek. Hisz oly csodálatosak vagytok mind!

IRÓNIA
*szemét az égre szegezve és megjátszott meghatódással a jobb kezét a szívére teszi színésziesen*

Ilyen szépet és szívhez szólót még senki se mondott nekem! Igazán meghatódtam! Köszi, Lelkii. nagyi!

SZARKAZMUS
*tettetett aggodalommal*

Csak ránk ne szakadjon a plafon!

OKOSSÁG
*vesz egy mély levegőt és vegigmérve a társaságot*

Akkor mostmár induljunk! Még mielőtt megérzi Önvád és Kritika a veszekedést a levegőben...

HUMOR
Okosság, te milyen okos vagy!

*dalolva*

,,Valami van a levegőben. Valami, ami éjjel összerak..."

*talpra ugrik és kezét nyújtja Személyiségnek, hogy felsegítse*

SZARKAZMUS
Ennyi! Okosságot az agyba! Humort a beszéd központ élére!

*füttyent, aztán elneveti magát, mikor látja, hogy Humor kigáncsolja Személyiséget, miután felsegítette*

IRÓNIA
Több fényt! Mondta Goethe, és meghalt...

LELKIISMERET
*kezével Irónia felé mutatva Humorra néz*

Látod, fiam? Ez is kissé groteszkecske.

~•~×2.×~•~
*a műteremből kifelé menet, egy másik helyiségbe mennek; Lelkiismeret, utána Okosság, Személyiség és utolsóként Humor, hogy rugdoshassa Személyiséget és ráléphessen a sarkára; Irónia és Szarkazmus megkereste Unalmat és Keserűséget, a jó cimborájukat*

LELKIISMERET
*boldogan vezeti a három újonnan érkezettet az asztalhoz, ami már meglett terítve, finom illatok szállnak a konyha felől, az asztalra mégcsak a levest tették ki, az első fogást*