Kb egy éve kezdtem el animéket nézni és úgy döntöttem megpróbálok néhányból oneshotot írni. Tudom, tudom, hogy az ilyenfajta könyvekből annyi van mint égen a csillag (mostmár eggyel több). 😋
Úgyhogy nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki rászánja...
A következő Grand Prix döntőt Magyarországon rendezik meg. (Ennek kb. mennyi az esélye?🤣) Én és a legjobb barátnőm Mila eldöntöttük, hogy a makacs barátommal, Yurival, mindenképpen megkóstoltatunk egy magyar kaját. Mivel tudtuk hogy imádja a katsudont, elsősorban a pörkölttel próbálkoztunk. -
Na, gyere már Yuri, jó lesz-rángattam meg a fiú kabátját. - Fogd már be- morogta vissza miközben a telefonját böngészte. - Ha nem jössz el akkor...-kezdte Mila. - Akkor mi lesz, banya? -Egy akkor nem ehetsz több pirogot, kettő csak 3 kib*szott évvel vagyok idősebb nálad-akadt ki a vörös hajú lány. - Hé, hé nyugi. Yuri ha nem jössz legközelebb felzabálom előled az összes katsudonos pirogot-fenyegettem meg. -Jó, jó, de hova a p*csába akartok már megint lerángatni?-kérdezte nem túl lelkesen. - Ne aggódj, még Otabek is jön, igaz?-pillantottam a hátam mögött levőre. - Ja, persze-motyogta. -Akkor indulás. Yurit amilyen nehéz volt elhurcibálni az étterembe olyan nehéz is volt onnan elráncigálni, mivel nem akarta abbahagyni az evést. - Hagyjatok máf-mondta teli szájjal. Milával a háta mögött lepacsiztunk, tudván, hogy remek munkát végeztünk.
🍱Atsushi Murasakibara🍱
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lila hajú barátommal úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a nagyiékat, mivel az egyetem mellett igen ritkán találkozok velük. A nagyi, természetesen a konyhában sütögetett, aminek Atsushi nagyon megörült és a nagymamám körül lábatlankodott, amíg le nem ültettem. - Gyerekek, hogy ti milyen nagyok vagytok már.-kuncogott a nagyi. - Hát igen, pláne Atsushi, aki helyettem is eszik eleget. Egyébként mit készítesz?-kérdeztem kissé eltérve a témától. -Lángost készítek az én nagy unokámnak és a kedves kis barátjának-mosolygott kedvesen. -Ugye tudod, hogy ő csinálja a legjobb lángost az egész világon?-suttogtam a lila hajúnak. -Az mi az? - Lepényszerű és meg van kenve tejföllel, meg meg van szórva sajttal. -Nyami-motyogta, majd megkordult a hasa. -Ajaj, látom valaki már nagyon éhes, ne aggódjatok, mindjárt készen vagyok- fordította meg a serpenyőben lévő lángost. - Alig várom már. Atsushi már a negyedik lángosát falatozta és nem úgy tűnt mint aki egyhamar abba akarja hagyni. -Atsu, szerintem már elég lesz-mondtam mikor a hatodik után nyúlt. -De olyan finom, ne éheztess már-nyöszörgött. -Istenem, majd eszel később-magyaráztam neki, de végül megette a hatodikat is.
🏐Oikawa Tooru🏐
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Úristen, de régen jártam már itt-kiáltottad el magad, miközben felkaptad a bőröndödet. -Én meg sosem jártam itt és mindenki olyan furcsán néz ránk-pánikolt be Tooru. Jogosan, mivel most járt először Magyarországon és nem tudott egy szót se magyarul. -Ne aggódj csak azért néznek így ránk, mert japánul beszélünk- vigasztaltad szegényt. - A legjobb, hogy végre egy csomó magyar kaját ehetek. Ugye te is megkóstolsz legalább egyet? -Ha nagyon szeretnéd, de csak ha te választasz valamit-tette hozzá mosolyogva. - Éhen halok, tegyük le a hotelben a csomagokat és keressünk valamit enni-nyüszögtél és hamarosan a hasad is megkordult. Szerencsére már a hotel előtt is volt egy étterem szerűség, ezért miután bejelentkeztetek rögtön letámadtátok a kajáldát. - De sok minden van itt-olvasgattad az étlapot vidáman. - Én egyiket sem tudom elolvasni-suttogta Oikawa kissé elkeseredve. -Ne siránkozz már, mindjárt választok neked is valamit-mondtad fel sem pillantva a menüből. -Addig gyakorold, hogy Köszönöm. - Tessék? -Ezt kell mondani ha kihozzák az ételt. Mond szépen : Kö-szö-nöm. -Kü-szö-nim-erőlködött szegény. -Csak így tovább-mutattad fel a hüvelykujjadat. A pincér hamarosan felvette a rendeléseteket. Rendeltél magadbak egy kis tötött káposztát, Oikawának pedig túrós tésztát, remélve hogy majd elnyeri a tetszését. Mikor a pincér kihozta az ételeket Oikawa megszólalt: -Kö-sö-nömn-próbálkozott, mire a pincér kérdőn nézett rá. -Köszönjük szépen, tudja ő japán és egy szót sem tud magyarul, vagyis már egyet tud-magyaráztad mosolyogva. -Oh, rendben, jó étvágyat-biccentett majd elment felvenni egy újabb rendelést. -Mit mondtál neki?-kérdezte Tooru rögtön. -Semmi érdekeset-legyintettél, majd teljes figyelmedet az előtted lévő ételnek szentelted. Tooru pár pillanatig csak nézte az előtte lévő túrós tésztát, óvatosam megkóstolta, majd még egy adagot tett a szájába, még egyet és így tovább míg az egészet el nem fogyasztotta. -Úgy látom ízlett-böktél a tányérjára vidáman. -Tudod, Név-chan nagyon jó ízlésed van és nem csak az ételek terén-kacsintott rád.
Konnichiwa~ Íme a legújabb alkotásom, amely remélem el fogja nyerni a tetszéseteket. Ha van benne helyesírási hiba akkor gomenne. 😋 További szép napot és : Nico-Nico nii...