Camilla Potter, a másik túlélő 1-4. ᵈᵐ

8.fejezet - Kviddicsmeccs

Kezdetét vette a kviddicsszezon. A sok edzés után Harry végre egy igazi meccsen is megmutathatta tudását: szombatra kitűzték a Griffendél-Mardekár mérkőzését. Mindenki tudta, hogy ha a Griffendél nyer, a második helyre zárkózik fel a házi pontversenyben.
Harryt kb. senki sem látta játszani, mert Wood az utolsó pillanatig rejtegette őt a kíváncsi szemek elől. Ennek ellenére kiszivárgott a hír, hogy a csapatnak új fogója van, és attól kezdve a bátyámnak kétféle zaklatást kellett elviselnie: voltak, akik úgy gondolták, briliánsan fog játszani, mások viszont matracot ajánlottak fel neki, hogy puhára essen.
Most derült csak ki, mekkora szerencse, hogy a fiúk jóban vannak Hermionéval. El sem tudtam volna képzelni, hogyan oldották volna meg a lány nélkül a rengeteg házi feladatot. Ezen kívül, Hermione kölcsönadta Harrynek a Kviddics évszázadait is. A lány stílusa némileg barátságosabb lett, és rögeszmés szabálytisztelete is lazult kissé, mióta megmentettük őt a hegyi trolltól.
A nagy kviddicsmeccs előtti napon a dermesztő hideg ellenére lementünk szünetben az udvarra. Hermione varázsolt egy fényes, kék lángot, amit befőttesüvegben lehetett ide-oda hurcolni. Épp a hátukat melengettük a láng mellett, amikor megjelent az udvaron Piton. Feltűnt, hogy a professzor sántít. Még szorosabbra zártuk a kört, hogy eltakarjuk a lángocskát. "Ártatlan" ábrázatunk láttán azonban Piton gyanút fogott, és odabicegett hozzánk. A tüzet nem vette észre, de a könyvet igen.
- Mi van a kezében, Potter?
A Kviddics évszázadai volt az. Harry megmutatta Pitonnak a könyvet.
- Könyvtári könyvet tilos kivinni az iskola épületéből - jelentette ki a professzor - Adja ide! Ezért 5 darab pontot levonok a Griffendéltől.
- Ezt a szabályt most találta ki - morogta mérgesen Harry, mikor Piton elsántikált. - Mi baja lehet a lábának?
- Nem tudom, de remélem, nagyon fáj neki - felelte mogorván Ron.
- De izék vagytok - szóltam rájuk, mert lehet, hogy ők nem kedvelték Pitont, én azért sajnáltam őt a lába miatt.

A Griffendél klubhelyiségében aznap este a szokásosnál is nagyobb volt a zsivaj. Mi együtt ültünk az egyik ablak mellett. Én a mágiatörténet dolgozatomat írtam, Hermione a két fiú bűbájtanleckéjét javította. Soha nem engedte meg nekik, hogy lemásolják az ő házi feladatát, de arra hajlandó volt, hogy átnézze a leckéjüket, ami végül is ugyanarra az eredményre vezetett. Harryn látszott, hogy nem találta a helyét. Vissza akarta kapni a Kviddics évszázadait, hogy a könyv elterelje a gondolatait a másnapi megmérettetésről. Felállt, és közölte velünk, hogy megkeresi Pitont, és visszakéri tőle a könyvet.
- Inkább majd én - feleltük kórusban, de Harry a fejébe vette, hogy Piton más tanárok jelenlétében úgysem mer nemet mondani neki.

Mikor visszajött láttam rajta, hogy történt valami.
- Na, visszaadta? - érdeklődött Ron, mikor meglátta Harryt - Mi a baj?
Harry suttogva beszámolt a történtekről, miszerint Piton nem olyan rég "meglátogatta" a háromfejű kutyát.
- Tudjátok, mit jelent ez? - fejezte be hadarva. - Azt, hogy Halloweenkor ki akarta játszani a háromfejű kutyát! Amikor láttuk, éppen oda tartott - meg akarja szerezni, amit a kutya őriz! A seprűmet teszem rá, hogy a trollt is ő szabadította a nyakunkra. Figyelemelterelésnek szánta!
Hermione szeme elkerekedett.
- Nem - rázta a fejét. - Piton nem tenne ilyet. Nem valami kedves ember, de biztosan nem lopná meg Dumbledore-t.
- Ugyan már, Hermione - intette le Ron -, szerinted a tanárok szentek? Harrynek igaza van. Pitonról mindent el tudok képzelni. De vajon mire fáj a foga? Mit őrizhet az a kutya?
- Én csak egyet tudok. Piton nem gonosz ember. Csak nem éppen a kegkedvesebb - fűztem hozzá a véleményemet.

Másnap derült, hideg idő volt. A nagytermet betöltötte a kviddicsmeccset nagy izgalommal váró diákok csevegése.
- Enned kell valamit!
- Nem vagyok éhes.
- Kérlek Harry! - kérleltem a bátyámat aki a fejébe vette, hogy nem fog semmit se enni.
- Legalább egy falat pirítóst! - kínálta Hermione.
- Nem kívánom.
- Harry, szükséged lesz az erődre - unszolta Seamus. - mindig a fogó kapja a legtöbbet az ellenféltől.
- Kösz a biztatást - felelte Harry.
Mi csatlakoztunk Neville-hez, Seamushoz és Deanhez, akik a legfelső sorban ültek.
Meglepetést akartunk szerezni Harrynek, ezért jókora zászlót készítettünk az egyik lepedőből, amit Makesz már úgyis megrágott. Ráfestettük, hogy Potter a király! és Dean, aki jól tudott rajzolni, egy Griffendél-oroszlánt kanyarított a szöveg alá. Hermione és én pedig, egy bűbájjal, színjátszóvá varázsoltuk a festéket.
A mérkőzést Madam Hooch vezette. Seprűjével a kezében a pálya közepén állva várta a csapatokat.
- Tiszta, szép játékot várok el a csapatoktól - szólt, mikor a két gárda összegyűlt körülötte - Felszálláshoz készülj!
Madam Hooch megfújta éles hangú ezüst sípját. Egyszerre tizenöt seprű emelkedett a magasba. A mérkőzés elkezdődött.
- És a griffendéles Angelina Johnson azonnal megszerzi a kvaffot! Remek hajtó ez a lány, és mi tagadás, látványnak se utolsó...
- DE JORDAN...!
- Elnézést, tanárnő...
A Weasley ikrek barátja, Lee Jordan vállalta a meccs kommentálását, McGalagony professzor ellenőrzése mellett.
- Már száguld is előre - gyönyörű passz Alicia Spinnetnek, vissza Johnsonnak, és... ejnye, a Mardekár megszerzi a kvaffot. Marcus Flint, a csapatkapitány már indul is előre úgy repül, de a Griffendél karikák őrzője, Wood egy gyönyörű mozdulattal megállítja, és máris a Griffendélnél a kvaff. Katie Bell hajtót láthatjuk, alulról megkerüli Flintet, támadásba lendül. Adrian Pucey suhan a karikák felé, de a másik gurkó az útját állja Fred vagy George Weasley küldte oda, nem látom pontosan, melyikük... és újra Johnsoné a kvaff! Szédítő tempóban repül, ügyesen kikerül egy gurkót, közeledik a karikák felé. Gyerünk, Angelina, rajtad a világ szeme! Bletchley őrző lebukik, de elvéti. ÉS GÓLT SZEREZ A GRIFFENDÉL!
A hűvös levegő megremegett a Griffendél-szurkolók diadalmas üvöltésétől. A mardekárosok csalódottan hurrogtak.
- Hajtsatok, fiúk-lányok, hajtsatok!
- Szia Hagrid!
Helyet szorítottunk, hogy az óriás elférjen mellettük.
- Eddig a kunyhóból néztem - magyarázta Hagrid, és megpaskolta a nyakában lógó jókora távcsövet. - De az az igazi, ha együtt szurkol az ember a tömeggel. A cikesz még nem került elő, mi?
- Nem - felelte Ron. - Harrynek eddig nem sok dolga volt.
- De nem is bántotta senki - jegyezte meg Hagrid. - Az is valami.
- Mardekár kvaffot szerez - hallatszott Lee Jordan kommentárja -, Pucey hajtó kitér két gurkó, két Weasley és Bell hajtó elől, és már száguld is. Várjunk csak, az nem a cikesz volt?
A tömeg felmorajlott. Adrian Pucey még a kvaffot is elejtette, úgy bámult a füle mellett elsuhanó aranygolyó után. A cikesz láthatóan Harry figyelmét sem kerülte el. Lebukott a mélybe, és üldözőbe vette a száguldó aranycsíkot. A Mardekár fogója, Terence Higgs is akcióba lendült.
Fej fej mellett robogtak a cikesz után.
Harry gyorsabb volt, mint Higgs. Még jobban rákapcsolt, és...
BUMM! A Griffendél-tábor dühösen felmorajlott. Marcus Flint szándékosan elállta Harry útját, félretaszítva őt.
- Szabálytalanság! - kiabáltuk. Madam Hooch szigorúan figyelmeztette Flintet, és büntetődobást ítélt a Griffendélnek.
Dean Thomas torkaszakadtából kiabált:
- Kiállítani! Piros lapot neki!
- Így van! - értettem vele egyet, hiszen a fociban ez így működik.
- Ez nem futball, Dean - intette le Ron -, itt senkit nem lehet kiállítani. Különben is, mi az a piros lap?
Hagrid Dean pártjára állt.
- Szigorítani kéne a szabályokat. Flint le is lökhette volna Harryt a seprűjéről.
Leenek nem sikerült megőriznie pártatlanságát .
- Nos, ez után az undorító, alattomos csalás után...
- Jordan! - pirított rá McGalagony professzor.
- Úgy értem, ez után a nyilvánvaló és visszataszító szabálytalanság után...
- Nem szólok többször!
- Jól van, rendben. Szóval Flint kis híján a mélybe taszította a Griffendél fogójátékosát, de előfordul az ilyesmi. Büntetőhöz jut a Griffendél. A mérkőzés folytatódik. Még mindig a Griffendél birtokolja a kvaffot.
Hirtelen a Nimbusz Kétezres váratlanul oldalra rándult. Harry majdnem lezuhant a seprűről. Egyáltalán nem tudta irányítani. A seprű cikcakkban repült, és időről időre hirtelen megugrott, életveszélyesen kibillentve Harryt az egyensúlyából.
Közben Lee zavartalanul folytatta kommentárját.
- Mi a ménkűt művel Harry? - motyogta Hagrid a távcsöve mögül. - Ha nem ismerném, azt mondanám, hogy nem tud a seprűvel bánni...
A következő percben már mindenki Harryre mutogatott, nekem pedig a szívem kihagyott néhány ütemet. A seprű forogni kezdett a tengelye körül. Harry nem tehetett mást, mint hogy kétségbeesetten kapaszkodott. A seprű egy hirtelen rántással ledobta magáról Harryt, aki most fél kézzel kapaszkodva lógott rajta.
- Lehet, hogy elromlott, amikor Harry összeütközött Flinttel? - suttogta Seamus.
- Nem hinném - feleltem.
- Kizárt dolog - erősített meg remegő hangon Hagrid - Seprűt csak egy dolog tehet tönkre: a sötét varázslat. Nincs az az iskolás kölyök, aki megbolondít egy Nimbusz Kétezrest.
Erre Hermione kikapta Hagrid kezéből a távcsövet, és ahelyett, hogy Harryre
irányította volna, fürkészni kezdte vele a közönséget.
- Mit művelsz? - mordult fel Ron.
- Tudtam - sikkantott fel Hermione. - Piton! Nézd!
Belenéztünk a távcsőbe. Piton a szemközti lelátón állt. Szemét Harryre függesztette, és szünet nélkül mormolt valamit.
- Az nem lehet! - hitetlenkedtem.
- Varázsol... - hüledezett Hermione - megbabonázza a seprűt.
- Mit csináljunk?
- Bízd csak rám.
Válaszolhattunk volna, Hermione már ott sem volt. Közben a Nimbusz Kétezres olyan veszettül rázkódott, hogy Harry nyilvánvalóan nem bírhatta már sokáig erővel. A lelátókon mindenki felállt, és borzadva figyelte a magasban zajló drámát. Az ikrek felröppentek Harryhez, hogy átültessék valamelyikük mögé, de hiába - valahányszor megközelítették a Nimbusz Kétezrest, az mindig magasabbra szökkent. Mostmár Harry alatt köröztek, nyilván azért, hogy megpróbálják elkapni, ha lezuhan. Marcus Flint közben megszerezte a kvaffot, és egymás után 5 gólt dobott vele. Aljas csaló!
Hirtelen Pitonnak égni kezdett a ruhája. Ekkor mögötte Hermione gyorsan egy üvegbe rejtette a tüzet, és elindult vissza a helyére - Piton soha nem fog rájönni, mi történt vele.
A merénylet elérte célját. A seprű egy szempillantás alatt megszelídült, és hagyta, hogy Harry visszamásszon rá.
- Most már kinyithatod a szemed, Neville - szólt Ron. Neville az elmúlt 5 percben Hagrid kabátjába temette az arcát, és zokogott.
Harry zuhanórepülésben közeledett a pálya felé. Közben egyszer csak a szájához kapta a kezét, mintha hányingere lenne. Négykézláb ért földet. Köhögött egyet - és egy kicsiny, aranyszínű tárgy hullott a kezébe.
- Elkaptam a cikeszt! - kiabálta, és meglengette a golyót. A mérkőzés teljes káosz közepette ért véget.
Lee még mindig boldogan harsogta az eredményt: a Griffendél 170 pontot szerzett a Mardekár 60 pontja ellenében.
Mi azonban mindebből semmit sem hallottunk. Már rég Hagrid kunyhójában ültünk.
- Piton tette - magyarázta Ron. - Hermione és Cami is látta, és én is. Motyogva megátkozta a seprűdet, és közben végig téged nézett.
- Badarság - legyintett Hagrid, aki semmit nem vett észre a lelátón történtekből - Mi oka volna rá Pitonnak, hogy ilyesmit csináljon?
Kérdő pillantást váltottunk egymással. Mit mondjunk Hagridnak?
- Megtudtam valamit Pitonról - fordult Hagridhoz - Halloweenkor megpróbálta kijátszani a háromfejű kutyát, de az megharapta őt. Gyanítjuk, hogy el akarta lopni, amit a kutya őriz.
Hagrid kezéből kiesett a teáskanna.
- Mikor találkoztatok ti Bolyhoskával?
- Bolyhoska?
- Igen... az én kutyám. Kéz alatt vettem egy görög pasastól, akivel a kocsmában ismerkedtem meg, még tavaly. Kölcsönadtam Dumbledore-nak, hogy őrizze neki a...
- Mit? - faggatta kíváncsian Harry.
- Elég a kérdésekből - fordult el Hagrid. - Ez szigorúan titkos dolog.
- De hát Piton el akarja lopni azt a micsodát!
- Badarság - ismételte Hagrid. - Piton, a Roxfort tanára soha nem tenne ilyet.
- Akkor miért akarta megölni Harryt? - csattant fel Hermione. Az aznapi események láthatóan megváltoztatták Pitonról alkotott véleményét. Én azonban még mindig nem tudtam hinni a szememnek.
- Felismerem a szemmel verést, Hagrid. Épp eleget olvastam róla. Szemkontaktus kell hozzá. És Piton még csak nem is pislogott!
- Badarság az egész, ha mondom! - csapott az asztalra Hagrid.
- Nem tudom, mi ütött Harry seprűjébe, de azt igen, Piton sohasem bántana egy diákot! Ide figyeljetek, mind a négyen! Olyan dologba ütitek az orrotokat, amihez semmi közötök. Veszélyes vizeken eveztek: azt ajánlom, sürgősen felejtsétek el a kutyát, meg azt is, amit őriz, mert ez csak Dumbledore professzorra és Nicolas Flamelre tartozik...
- Aha! - kapta fel a fejét Harry. - Szóval egy Nicolas Flamel nevű illetőnek is köze van az ügyhöz.
Hagridon látszott, hogy szívesen visszaszívta volna utolsó mondatát...