~Derek Hale a mindenem~

15.

A M Y W H I T E

Órákon keresztül csak feküdtem a kanapén és bámultam magam elé. Az egész lakásban egy konyha, pár asztal, szekrények és ez a kanapé helyezkedett el, meg persze az emelet, ahol Derek volt, és megtiltotta hogy felmenjek.

-Unatkozol?-jelent meg hirtelen mellettem.
-Igen eléggé.-forgattam meg szemem.-Haza akarok menni.
-Oda pont nem fogsz, de azért csinálhatunk valamit.-vonta meg vállát nevetve.

1 héttel később:
Már nagyjából összebarátkoztam azzal, hogy Derekkel vagyok, sőt vele magával is. Egészen jó lett a kapcsolatunk, egyre többet beszélgetünk és kiderült, hogy amúgy nem is olyan bunkó és bizony vannak érzései, és végül ki is békültünk.

-Dereek.-fogtam meg kezét.
-Uhm.. igen?-kérdezte lefagyva.
-Bocsi.-engedtem el hirtelen, nem is tudom mért fogtam meg.
-Mhm nem baj.-nevetett kínosan.
-Nem megyünk el valahova?-kérdeztem nyafizva.
-Második rani? Benne vagy?-ült le mellém mosolyogva.
-Benne.-vontam vállat, majd a cipőm felé kezdtem futni.

Órákkal később:
Pár pohár bor után, jó kedvvel indultunk meg a tengerpart felé.
-Nézd Amy, üljünk ide.-mutatott a homokba egy pontra.
-Gyönyörű ez a naplemente, máskor is megnézhetnénk.-dőltem óvatosan vállára, mire átkarolt és szorosabban magához húzott.
-Olyan gyönyörű mint te.-nézett le szemembe.
-Vagy mint apám virágai amik valószínűleg már elhervadtak.-nevettem, mire a fiú is elmosolyodott.
-Nem.. Amy te tényleg gyönyörű vagy és van egy dolog amit most nagyon szeretnék.
-És mi lenne az?-néztem fel rá kíváncsian. Ajkaimra nézett és közeledni kezdett felém. Egyik kezét arcomra helyezte.
-Ezt.. én nem szeretném, ne haragudj. Még mindig Stiles...-hagytam abba.
-Még mindig Stiles? Mi? Folyasd.-állt fel, mint én.
-Még ő tetszik. Még mindig.-hajtottam le fejemet.
-Igen? Akkor mért jöttél el velem randizni? Nemet is mondhattál volna. Tudod mit? Kérd meg Stilinskit, vigyen haza, és lakj vele. Sőt holnap után telihold lesz, legyél egyedül és ölj meg pár embert. Ha ez kell neked.-jelentette ki idegesen, majd trappolva otthagyott.

Szomorúan indultam meg én is a kijárat felé, elköszöntem és komótosan hazasétáltam. Kb 1 órámba telt, de legalább megmozgattam magamat, ugyanis több mint 1 hete ki sem mozdultam Derek házából.

Mikor hazaértem írtam egy SMS-t Scottnak, hogy jó lenne ha EGYEDÜL átjönne, szeretnék vele beszélni.

-Itt vagyok.-mászott be az ablakon.
-Ajtó?-nevettem.
-Minek az. Na mi a baj? Derek hol van?
-Hát.. elmentünk kajálni, aztán le a partra, ő meg akart csókolni, én viszont.. megmondtam neki hogy még mindig Stiles kell nekem. Elutasítottam, és elment. Megint utál.