~Derek Hale a mindenem~

24.

                      A M Y   W H I T E

Másnap reggel szomorúan baktattam le a lépcsőn, ugyanis meg voltam győződve arról, hogy ha elmondjuk Scottéknak az igazságot, mindenki nagyon csalódott lesz bennem és végleg eltaszítom őket magam mellől. Amikor Derek lakásán összegyűltünk és kiálltam barátaim és az ő zavarodott tekinteteik elé, minden szavamnál megremegett a hangom, ahogy az arcukat kémleltem. Nem tudtam eldönteni, hogy mit gondolnak rólam, mindenki hallgatott és mereven bámultak felém.

- Ki kell találnunk valamit, hogy csapdába csaljuk Deucaliont. - szólalt meg először Stiles, majd Scott egyetértően bólintva felállt és átkarolta a vállam.

- Büszke lehetsz magadra, hogy ezt elmondtad nekünk Amy, sok bátorság kellett hozzá. - mosolygott, majd folytatta. - Deucalion, mint tudjuk nem mindig vak. A belső szemeivel pedig különösen nem. Mindenen átlát és egy lépéssel előttünk járhat, ha nem vagyunk elég figyelmesek.

- Azt ajánlom öljük meg. - jelentette ki Malia, mire többen is elnevettük magunkat, ő azonban komolyan gondolta.

- Malia, kérlek vedd komolyan a dolgot. Meg kell leckéztetnünk, megmutatnunk neki, hogy minket nem lehet irányítani. - csapott bele tenyerébe Stiles, majd felém fordult. - Ha jól sejtem neked van már ötleted Amy.

- Az egyik éjjel láttam az ikreket, valamiért Isaac-re vadásztak, esetleg beszélhetnétek vele, addig én megtervelek egy találkozót Deucalionnal, ahová Derek és Scott kísér majd engem el. Ha nem történik semmi, nem harcolunk. Ha viszont ránk támad, elkapjuk. Ha Isaactől nem tudunk meg semmit, Lydiára lesz szükségünk, aki Adienből próbál meg kiszedni valamit, minden információ hasznos lehet. - vázoltam a tervem egy részét, amelyet az előző este találtam ki.

- Na és mi lesz az ajánlattal? Ha nem viszed véghez a küldetésed, nem találkozhatsz újból anyukáddal.

- Nem fogom megölni a legjobb barátomat egy hologram vagy egy előrevett videó kedvéért. Anyukám nincs köztünk, és ezen semmi sem fog változtatni. - jelentettem ki, majd a gombóccal a torkomban kézen fogva indultam el az erdőbe, amíg a többiek a saját feladatukba kezdtek bele.

A délelőtti órában senki nem tartózkodott a már kopasz fák között, a levelek susogása hallatszódott egyedül, amikor a lágy szellő megmozgatta őket. Nem féltem, inkább izgatott voltam, tudni akartam, hogy sikerül a tervem. Tudni, hogy végül jól döntöttem-e és nem életem legnagyobb hibáját követtem el.

A vastag rönkök egyikére leültem és erősen koncentrálni kezdtem, hogy kapcsolatot kezdeményezhessek Deucalionnal, aki pár perc hallgatás után megkérdezte, hogy mit akarok. Nem volt jelen testileg, azonban én mégis éreztem az erejét, amely ellentmondást nem tűrően ráncigált magával, hogy rosszat tegyek és megállíthatatlan szörnyé váljak. Az alattam levő törzsbe meresztettem karmaim, majd egy hangos üvöltés után beszélni kezdtem.
- Szeretnék egy személyes találkozót. Nem hallucinációt, nem természetfeletti kapcsolatot, szemtől szembe szeretnék állni veled.

A férfi hirtelen előlépett az egyik fa vastag törzse mögül, majd huncutul mosolyogva felém lépkedett.

- Halljuk hát, milyen mondanivalód van. - vonta fel szemöldökét.

A meglepettségtől egy pillanatig lefagytam és a felém közeledő alakját bámultam, egészen addig, amíg fél méterre nem állt tőlem. Akkor erőt vettem magamon, és magabiztosan megszólaltam.

- Hogyan tudok találkozni anyámmal, ha tényleg véghezviszem a küldetést?

- Azt csak a végrehajtás után tudhatod meg. Talán nem bízol bennem? Majd fogsz. A falkámban mindenki egy gyenge kis farkas volt, amíg fel nem karoltam őket. Te Amy, erős vagy, mint az anyád, a szemeidben látom azt az irányításvágyat amit az övében is. Megérdemled, hogy az alfa falka tagja légy, de azért tenned is kell. Hát mit gondolsz, még mindig meg akarod védeni a kis McCallt és a barátait? Nem akarsz velem és az anyáddal együtt uralkodni a többi vérfarkas felett? Tán félsz attól, hogy nem leszel elég jó? Félsz attól, hogy meg kell ölnöd valakit? Ne hozz az őseidre szégyent! - kiáltotta el magát, majd még egy fél lépést felém tett. - Két napod van hátra White, hogy végrehajtsd azt, amiért itt vagy, ha nem sikerül megölöm az elmebeteg apád, majd sorra az összes barátodat. Ne kelljen csalódnom benned. - majd elment.