Gyógyítsd meg a szívem! (Larry, Ziall ff) BEFEJEZETT

Fourty

A jelenben

- Ho...hogy... kerülsz ide? Ho...honnan tudtad, hogy itt vagyok? - kérdezte a fiú, szíve a torkában dobogott, amint végigfutott a tekintete négy éve nem látott kedvesén.

- Nem tudtam, én... a barátaimhoz jöttem - nézett a többiekre Zayn. Négy döbbent szempárral találta szembe magát. Ahogy kikerült a kristálykék szemek bűvköréből, minden eszébe jutott hirtelen. Elfutotta a pulykaméreg. Mire visszafordult Niallhez, tekintete már hideg volt, hangja kemény, mint az acél.

- Gondolod, bejöttem volna, ha tudom, hogy itt vagy?

Niallnek apró gombócba szorult a gyomra. Visszaemlékezett az utolsó estéjére, hogy hogyan dobatta ki őt Zayn a közös otthonukból, és be kellett látnia, ha akkor így bánt vele, most biztosan nem keresné a társaságát. Szomorúan hajtotta le a fejét és csak nemet intett vele, képtelen volt megszólalni.

- Helyes, szégyelld is magad, te csóró kis buzi! - Zayn már nem nagyon tudott mit kezdeni a viszontlátás eufóriája és az emlékek mély fájdalmának keverékével.

- Zayn, te...homofób vagy? - kérdezte halkan Louis.

- Mi? Dehogy! Én csak ezt az egy kis köcsögöt rühellem! Ezt a piócát,aki...

- Zayn... állj le, haver - ez már Harry higgadt hangja volt, ami jelen szituációban nem sokat ért. Niall csak állt leforrázva, érezte, hogy menekülnie kellene, de a lábai nem engedelmeskedtek neki, mintha várták volna a további megaláztatásokat.

- Én? Én álljak le? Tudjátok, miféle embert rejt ez a helyes kis szöszi fej? Tudjátok? Egy kis senkiházi, élősködő szarcsimbókot!

Niallnek ez nagyon fájt. Tudta ő, hogy Zayn elég sokat költött rá, bérelte a lakást, gyakran rendelt pizzát kettejüknek, néha apróbb ajándékokkal lepte meg, főleg csokival, könyvekkel, de ő ezeket sosem kérte. Mondta is neki többször, hogy ne tegye, de olyankor Zayn mindig egy szenvedélyes csókkal hallgattatta el, vagy éppen mással fogta be a száját...

- Na jó, ezt fejezd be, Z! Egyelőre ott tartunk, hogy próbáljuk feldolgozni, hogy te vagy Niall imádott Bagirája. Te, akiről azt sem tudtuk, hogy meleg.

- Nem vagyok meleg! Egyszer meginogtam, az igaz, hagytam magam elbűvölni az ártatlan kis kék szemektől, de életem legnagyobb tévedése volt, míg élek bánni fogom!

Egy halk nyikkanást hallottak csak, amint az ír fiú teljesen összeomolva fordult ki az ajtón és indult a kijárat felé. Zayn nem bírta ki, utána rohant.

- Héj, Ni! Tudod, hova mentem akkor? Hazamentem és megnősültem! Elvettem Aishát, hogy együtt neveljük a kis Azizt.

Niall nem fordult vissza és nem is állt meg, csak testének még görnyedtebb tartása árulkodott arról, hogy mindent hallott.

****

- Utánamegyek! - állt fel Lou, talán ő érezte át leginkább Niall fájdalmát, na meg Louisa, de ő még nem volt képes szaladni. Harry és Liam csak döbbenten ültek és várták, hogy Zayn visszamenjen. Amint az olajbarna arc feltűnt az ajtóban, Liam dühösen karon ragadta és berángatta az orvosiba. Kisvártatva Harry is csatlakozott. Leültették a férfit a kanapéra és mindketten elé álltak.

- Na és akkor most dalolj, madárka! De most már az igazat! - Szólította fel hevesen Haz. Zayn nagyot sóhajtott, megdörgölte az arcát és mesélt.

- Volt egy futó kapcsolatom Niallel. A munkám során találkoztunk és úgy nézett rám, mint éhező gyerek a Mikulás csomagra, de lekoptattam, mert hetero vagyok. Aztán mikor két hétre rá összefutottunk, összejöttünk. Nem tudom, hogyan, de megtörtént. Akkoriban volt, hogy nem mentem veletek már vadászni. Kibéreltem egy lakást és összeköltöztünk. Azt hittem, minden rendben köztünk és ennél jobban már nem is szerethetnénk egymást. De az apám megtudta, és eljött értem. Nem akartam hazamenni vele, már azon gondolkodtam, hogy valahogy kiugrok az autóból de akkor apa elmesélte, hogy felajánlott százezer fontot a drága kis Niallnek, amit ő kevesellt, ezért megtoldotta még egy év bérleti díjjal és rezsivel a lakásra, amiben laktunk. Cserébe soha többet nem keres.