Csak egy koncert volt... (Befejezett)

66. rész

Sziasztok! Bocsi, a hatalmas kimaradásért! De ma bepótolom! :D

Arra ébredtem, hogy a telefonom elkezd üvölteni. Pontosabban valaki hívott, ezért kezdett el ordítani. Fölemeltem a fejem, és akkor vettem észre, hogy egy szőke buksi mozdul meg a hasamon. Beletúrtam a szőke tincsekbe majd levettem az éjjeliszekrényről a telefonom, amin... Karina neve villogott. Így eléggé mérgesen vettem fel.

- Mi van? – kezdem durcásan, mire Niall felém fordul

- JÓÓÓ REGGEEELT!!! – ordítanak bele a telefonba olyan hangosan, hogy el kellett vennem a fülemtől, mert különben beszakadt volna a dobhártyám

- Nagyon vicces – morgolódom tovább, és kihangosítom, hogy Niall is hallja őket

- Mi a baj? – halom meg Louis lányos nyávogását

- Ó semmi. Csak az, hogy tudtatok volna normálisabban is ébreszteni.

- Nagyon jól mondod. Tudtunk VOLNA! – emel ki egy szót a mondatomból Harold

Erre már nem voltam hajlandó visszavágni. Inkább kinyomtam a hívást. Ami nagy felháborodást váltott ki odalent. Niall kómásan még nézett egy pár percig, majd inkább visszahajtotta a fejét a hasamra.

- Hány óra? – szólal meg végül

- Fél 5 – mondom, miután megnéztem a telefonomon

- Akkor föl kéne kelni

- Igen – mondom, és megint beletúrok a szőke tincsekbe

- Ezt élvezed? – néz föl

Erre a mozdulatára a kezem lecsúszott az arcára. Elfordította a fejét, és belepuszilt a tenyerembe. Erre elvettem a kezem, majd fölültem. Ezzel arra késztettem, hogy ha akar még tőlem valamit, akkor ő is üljön föl, és jöjjön hozzám közelebb. Nem is kellet sokáig várnom, mert fél perc után (amíg összeszedte az erejét) már ott volt előttem és csücsörített.

- Mit szeretnél? – kérdezem mosolyogva, de erre nem kaptam választ, hanem rátapadt ajkaimra

Nagy csókcsatánkat kopogás zavarta meg. Beakartam hívni azt aki ránk várt, de nem tudtam, mert Niall befogta a szám, és a takarót ránk húzta.

- Most visszakapják – súgja oda nekem

Ezután, már nyílt is az ajtó.

- Gyertek vacsorázni! – halljuk meg Louis hangját – ugye van rajtatok ruha? – kérdezi megijedve

Erre már nem tudtam tovább rejtőzködni, mert nekem ennyi elég volt. Megfogtam a fejem alatt lévő párnát, és miközben hirtelen fölültem a takaró lecsúszott rólam, a kezemben lévő párna pedig eltalálta Louist, mire ő fölnevetett.

- Mindjárt megyünk – mondom már én is mosolyogva

- Oké – mondja és kimegy

- Komolyan mondtad? – hallom meg Niall hangját a hátam mögött

- Nem – fordulok meg nevetve

- Azt mondtad, hogy jöttök – jön vissza Louis

- Igen, úgyhogy menj ki, mert föl szeretnénk öltözni – mondom, mire Louis kimegy, én meg átrakom a lábam Niallon, és ráülök a csípőjére, majd előre hajolok, és megcsókolom

Mosolyogva válok el tőle, majd lemászom róla, fölállok és kiveszem a bőröndből az utazós ruhám. Majd a ruhával a kezemben kimegyek a fürdőbe.

- Én is mehetek? – hallom meg a hangát a szobából

- Mindjárt – válaszolok

- Miért csak mindjárt?

- Mert meglepetést csinálok – mondom, majd becsukom az ajtót, és be is zárom

- Ez nem ér – kezd e nyafogni

- Ezt mond majd akkor, amikor megtudod, hogy mi a meglepetés – mondom, és elkezdem engedni a vizet a kádba

A ruhámat leteszem egy biztonságos helyre, ahol nem lehet vizes, majd rakok a kádba habfürdőt, összekeverem a vizet, hogy habos legyen, majd kizárom az ajtót, és elkezdek vetkőzni. Bemászom a kádba, majd szólok Niallnak.

- Most már jöhetsz! – mondom, és utána nem is kellett sokat várnom, mert fél perc után már ott állt az ajtóban, egy szál alsógatyában – Na? Még mindig nem ér? – kérdezem mosolyogva, mire elindul felém – Zárd be az ajtót. Nehogy valaki bejöjjön – szólalok meg még egyszer, bezárja, majd felém fordul

- Még valami? – kérdezi mosolyogva

- Háát... semmi – mondom szintén mosolyogva

Erre elindul felém, a kád mellett leveszi az egyetlen ruhát, ami rajta van, majd bemászik elém, és csak engem néz. Sok mindent nem tudott rajtam nézni, mert nyakig el voltam lepve habbal. Így max az arcomat nézhette. Szemmel láthatóan megunta a tétlenséget, és elém csúszott, majd megcsókolt. Csók közben kivettem a kezem a vízből és beletúrtam a szőke tincsekbe, összevizezve azt. De nekem ennyi nem volt elég, ezért elváltam ajkaitól, majd megfogtam egy nagy adag habot és koronaként föltettem a feje tetejére. Erre elmosolyodott, és ő is ugyanezt csinálta. Így ott ültünk a kádban nyakig habosan, és egy-egy habkoronával a fejünkön.