Csak egy koncert volt... (Befejezett)

60. rész

Új hét, új rész! Remélem tetszeni fog! ;) 

Jó olvasást!

~Egy héttel később~

Reggel gitárszóra ébredtem, majd egy ismerős dalt kezdtek el énekelni.

- Its time to get up, in the morning. – éneklik, én meg csukott szemmel hallgatom

Majd...

- So we gotta get up! – kezdenek el ordítozni, és mellém ugranak és az ágyon ugrálnak tovább

- Time to get up! – fejezi be Harry, mire fölülök

- Köszi az ébresztést – mondom mosolyogva, a szememet dörzsölgetve

- Szívesen – mondják egyszerre

- Ma utazunk? – jut eszembe

- IGEEN – ordítanak megint

- És összepakoltatok, vagy megint azt hiszitek, mint régen, hogy én fogok?

- Kitaláltad a remek ötletünket – mondja Louis

- Az lehet, de nem fogom megvalósítani – mondom mosolyogva még mindig ülve

- De miééért? – kezdenek el nyafogni

- Meeert... túl öregek vagytok már ahhoz, hogy kiszolgáljanak titeket. Inkább nektek – mutatok rájuk – kéne segíteni a kisebbnek – mutatok magamra – mert a kisebbnek most sokkal több cucca van mint nektek

- Na, azt már nem – kezd el ellenkezni Louis

- És ezt miért? – kérdezem mosolyogva

- Mert – mondja

- Majd én segítek – mondja rögtön a szerelmem

- Ha végeztem a sajátjaimmal, akkor én is – mondja Zayn

- És én is – mondja Liam is

- Kivételesen én is – mondja nagy meglepődésemre Harold is

- Naa, hogy-hogy? – kérdezem egyből

- Csak úgy – mondja mosolyogva

- Oké, de valaki Karinának is segíthetne. Ne csak nekem. – jut eszembe

- Akkor inkább majd oda megyek – mondja rögtön

- Rendben – mondom és Louis felé fordulok a többiekkel együtt

- Mi van? – tetteti a tudatlant

- Csak annyi, hogy választhatsz. Nekem segítesz vagy Karinának? – mondom neki

- Először magamnak. Utána meg... neked. De csak azért neked, mert nem akarom a gerlepárt szétválasztani – mutat Haroldra

- Köszi – mondom Harolddal egyszerre

Majd odamegyek a szekrényemhez, kiveszek egy sortot meg egy trikót, majd feléjük fordulok – kimennétek?

- Persze – válaszolnak egyszerre, majd mindenki kimegy, Niallon kívül

- És te? – megyek oda hozzá mosolyogva

- Én nem maradhatok? – kérdezi vigyorogva

- Nem. Most te se maradj, mert sietni akarok – mondom, majd adok neki egy csókot, és megfordítom, majd kitolom az ajtón és becsukom utána

- Na mi van Neil, nem engedte? – kérdezi Harry

- HALLOK ÁM STYLES! – ordítok ki

- NEM BAJ! – ordít vissza

- Fáj még a füled? – utalok a múltkori „kis harcunkra"

- Nem szóltam – mondja rögtön én meg nevetve megyek be öltözni

Miután fölöltöztem, egy kis sminket tettem magamra, majd lementem reggelizni. Ők már rég ettek, engem meg nem várva.

- Héé, miért nem vártatok meg? – kérdezem tettetett felháborodással

- Én megvártalak – mondja Niall a pultnak támaszkodva

- Köszi – megyek oda hozzá és megölelem

- Mmm... – mordul föl

- Mi a baj? – kérdezem fölnézve

- Csók? – kérdezi tettetett szomorúsággal

- Nem értem mire gondolsz – mondom, hogy húzzam az agyát, de ő eddig bírta

Elfogyasztotta ajkaink közti távolságot, és szenvedélyesen megcsókolt, mire a fiúk elkezdtek füttyögni, én meg elpirulva váltam el tőle.

- Mondtam már, hogy előttük nem kell szégyenkezned – emeli föl a fejem

- Az lehet – mondom, majd a füléhez hajolok – de most Zayn is itt van és nem hiszem, hogy ő szereti ezt nézni – súgom neki, majd megfogom a kezét és magam után húzva leülök, ő meg mellém

Ha tetszett: vote + komment! ;)